Kanada Világa hírportál A kanadai magyar szó
Népszerű témák: Vaski Gábor a kanadai Extra Hungariam Alapítvány elnöke tiszta vizet kívánt önteni a pohárba, ezért Ő maga kért és kapott szót a Kanadai Magyar Televízióban arra vonatkozóan, hogy az alapítványa által szervezett Edda Művek zenekar amerikai koncertsorozatának költségei miképpen oszlanak meg, mire fordítják a magyarok adóforintjait. A napokban az óhazában és a tengerentúlon is hatalmas felháborodást váltott ki, hogy 24 millió forint közpénzt kapott a szervezet az Pataky Attila zenekarának három amerikai koncert lebonyolítására a Bethlen Gábor Alapon (BGA) keresztül, mely nemzetpolitikailag stratégiai fontosságú ügyeket támogat. Vaski Gábor beszélt arról, hogy ez az összeg az Edda munkabére teljes mértékben, és arról is beszélt, hogy a bevételekből származó kevéske rész kiket és hogyan segít. Szót ejtett a KMOSZ nevű szervezetről is aminek szintén Ő az elnöke.
Már 2019-ben is az Extra Hungariam Alapítvány hozta Kanadába és a magyar ajkúak amerikai fellegvárába, Cleveland-ben is Pataky Attiláékat. Ahogy idén úgy tavaly is 24 millió forint (112 150 kanadai dollár) támogatást kaptak erre a Magyar Kormánytól a BGA-n keresztül, amely a Magyar Kincstárból, és így a dolgozó magyar emberek adójából táplálkozik. Mivel a tavalyi koncertsorozat mind a megkapott támogatás összegében, mind a koncertek számában hasonló, így Vaski úr példának a tavalyi Edda koncert adataival szolgált.
A koncertet szervező alapítvány elnöke elmondta, hogy egy ilyen koncertsorozat kiadásának két része van. Egyrészt a művészek támogatása, másrészt a helyi költségek, mint fény és hangtechnika, eszközök, vagy éppen a terembérlés. A Magyar Államtól kapott 24 000 000 forint pedig egészében tavaly is, és idén is kimondottan a magyarországi művészeket honorálja, vagyis
a közpénz kizárólag az EDDA műveket támogatja.
A költségek másik része a helyi költségek, amelyeket pedig magának a szervezőknek kell kitermelnie és állnia mind Kanadában, mind az Egyesült Államokban. Ez úgy történik, hogy a zenekar előzetesen lead egy listát, amely a koncerthez nélkülözhetetlen felszereléseket tartalmazza a fény- és hangtechnikán át a gitáron át a dobokig. Ezeket az eszközöket minden helyszínen bérlik a szervezők a zenekar számára. A gitár külön egy érdekes történet, hiszen Alapi Istvánnak, a zenekar gitárosának – aki 1991-ben egy rövid időre Kanadába költözött és a jogosítványát is itt szerezte – neki minden nap gyakorolnia kell rajta. Tehát a gitárt úgy kell kölcsönözni, hogy azt mindennap magánál tarthatja viheti ide-oda, de ez érthető hiszen Vaski úr szerint a világ egyik legjobb gitárosáról van szó.
Az Extra Hungariam Alapítvány elnöke szerint a tavalyi torontói koncerten csak ez a tétel, vagyis a hangszerek és fénytechnika került több mint 5 ezer dollárba, a terem bérlése szintén 5 ezer dollár volt. A reklámanyagok, a zenekar és az eszközök fuvarozása és az előbb említett tételek összesen 25 és 30 ezer dollár közötti kiadást jelentettek. Torontóban és környékén él a legtöbb magyar Kanadában, így ezen a koncerten voltak a legtöbben a valóban kiemelkedőnek számító 800 fővel, és emiatt ez a helyszín a legköltségesebb is. Ekkor a jegyek 50, illetve 60 kanadai dollárba kerültek, azaz ha mindenki 50 dolláros jegyet vett és kereken 800 fő volt, akkor legkevesebb 40 ezer kanadai dollár jött be, a 25-30 ezer dolláros helyi kiadásokra.
A többi helyszínen szerényebb nézőszám és a torontóihoz képest szerényebb költségek is társulnak, hiszen eleve kisebb termekről van szó, és a turné reklámozása is együtt történt. Ennek megfelelően:
- Clevelandban hozzávetőlegesen 300 fő volt jelen, a jegyár pedig 42 USD, azaz 55 kanadai dollár volt, így a bevétel 12600 USD (16 500 kanadai dollár).
- Vancouverben több mint 200 fő volt, a jegyárak 50 kanadai dollárba kerültek, így a bevétel itt 10000-12500 dollár lehetett.
- Calgaryban pedig 300 fő volt, ami teltházat jelentett, a jegyek 50 kanadai dollárral számolva 15 ezer dollár bevételt hoztak.
Vagyis a tavalyi négy helyszínen a jegyekből származó bevétel nagyságrendileg 84 ezer kanadai dollárt hozott. „Volt ebből haszon is, de kiadás is” – mondja Vaski Gábor a riportban.
A Magyar Államtól származó, a nemzetpolitikailag is fontos stratégiai ügyekre létrehozott Bethlen Gábor alapból az Extra Hungariam által megigényelt összeg pedig
úgy ahogy van az EDDA zenekar munkabére
A fenti részlet a Kanadai Magyar TV riportjából való, a Teljes videó ide kattintva nézhető meg
A bevételek és persze a kiadások felett a szervező Extra Hungariam rendelkezik, amely bevételi oldaláról Vaski úr fogalmazása szerint, kis csúsztatással átcsoportosított 2 millió forintot (kb 9350 kanadai dollárt) a szintén általa elnökölt Kanadai Magyarok Országos Szervezetének (KMOSz), hogy ezt az összeget a kárpátaljai magyarok megsegítésére fordítsa.
A támogatást egyenlő arányban elosztva, két kárpátaljai magyar gyermekotthonokat működtető szervezet kapta. A két támogatott szervezet kárpátaljai magyar árvákkal foglalkozik és különleges, emberségesebb családi gyermekotthonokat tart fent. Az egyik a Samuel Alapítvány, mely Beregszászban nyújt segítséget az otthon nélkül maradt gyerekeknek. A másik támogatott, a ráti Szent Mihály Gyermekotthon is egy ilyen különleges család típusú gyermekotthon komplexum. Nevelőszülői keresztény házaspárok, akik saját családjukat állították a családtalanná vált gyermekek szolgálatába. A komplexum folyamatosan bővül és fejlődik, amiben a kapott támogatás egy kisbusz vásárlásában segítette őket.
Tehát a nem kis szervezéssel járó koncert minden felelőssége, a munka nagyrésze a torontói magyar Extra Hungariam alapítványra hárul, ahogy a helyben kumulálódott kevésnyi nyereségből a kárpátaljaiak megsegítésére is a jegybevételekből tudnak csak kiszorítani kicsiny hányadot, amely adományozás egyébként egy remek kezdeményezés, ha most eltekintünk attól a ténytől, hogy a legkisebb rész jut oda az Edda Művek amerikai kalandozásaiból.
A Magyar Állam 24 millió forintja, amely pedig a legnagyobb hányad, lényegében és egészében az Edda zenekar „munkabére”, amely magyar forintból kanadai (és amerikai dollárrá) konvertálódik a szervezés lebonyolítása végett, majd pedig Pataky-ék zsebébe vándorol a koncertsorozat végén tiszteletdíjként.
Jól látható a diagrammon, hogy a bevételek forrása, és aztán a költségek, illetve támogatások milyen arányban és hová kerülnek. Ahogy a Kanadai Magyar TV adásában elmondta Vaski Gábor, a Magyar Állam támogatása végül teljes egészében az Edda zenekaré, míg a valóban rászoruló ukrajnai nehéz sorsú nemzettestvéreinknek Kárpátaljára a helyi költségek és kiadások után megmaradó kisebb rész kicsinyke hányadából tudnak csak elkülöníteni, a diagram teljes köréből a teljes bevételek kevesebb mint 5%-át, 2 millió forintot.
A nyílt pályázat sem nyílt, hanem diszkréciós elvű
Arra a kérdésre, hogy a Bethlen Gábor Alapból nyílt pályázaton lehet-e igényelni az összegeket a Magyar Államtól, Vaski Gábor azt mondta, hogy egyrészt igen, de konkrétan például az EDDA esetében van egyfajta
Diszkréció a nemzetpolitikai államtitkárságnak,
azért, hogy szolgálják a „magyar ügyet”. Vagyis elismerte, hogy nem nyílt pályázaton keresztül érkezik a pénz, hanem egyéni diszkréció, kérelem alapján. Ebből pedig az következik, hogy azért „bárki”, (értsd: bármely külhoni magyar szervezet) nyílt pályázaton mégsem kaphatna pénzt arra, hogy lebonyolítson egy ilyen, vagy hasonló koncertet, csak az aki politikailag lojális tűzön-vízen keresztül, és hajbókol a ki tudja milyen okból de „magyar ügy”-nek nevezett pénzosztásért, amely valójában a hatalmi elit kiskirályainak ügye csak, nem a magyar nemzet összességéé. Ez a fajta nyílt pályázatnak álcázott, ám de diszkréciós elvű pénzosztás pedig inkább a kommunista időszakra jellemző, nem a demokráciára, amely a tudás és érték szerint rendelkezne a magyar adófizetők forintjáról, nem pedig a lojalista hajbókolás, bólogatás és befolyásolás érdekében.
Idén is 24 milliót adnak a magyar adófizetők az Eddának, mégis kevesebbet ér
Az Edda idei koncertturnéja Amerikában három állomásból fog állni, és szintén 24 millió forinttal támogatja meg a Magyar Állam Pataky Attiláékat. Viszont Vaski Gábor azt is elmondta, hogy mivel ilyen gyenge lett az utóbbi időben a magyar forint, így számításai szerint 15%-al szűkebb az idei büdzséjük a koncertek megszervezésére, mégha forintban azonos is az összeg.
Maros Zoltán a Kanadai Magyar Televízió producere felvetette a riportban, hogy régebben magyar állami támogatás nélkül is ki tudtak jönni a magyarországi művészek és zenekarok, akkor is meg lett szervezve a kanadai magyarok szórakoztatása, így a Hobo, vagy a 100 tagú cigányzenekar is minőségi koncertet adott Kanadában a helyi magyaroknak, közpénzáramoltatás nélkül is. Vagyis a koncertek és a művészek fellépése önellátó volt. Sőt felemelt fejjel – mint a világ egyik tehetős országának polgárai, a kanadai magyarok támogatták a magyarországi, illetve más elszakított területeken élő szegényebb sorsú nemzettársainkat is. Ma pedig mindez fordítva történik, a Magyar Állam támogatja a kanadai-magyar diaszpóra szervezeteit, leginkább a diszkréciós elv szerint a bizalmi, és így lojális, hajbókoló szervezeteket, a minél szélesebb helyi befolyás érdekében.
A kérdésre Vaski Gábor az „Ismerős Arcok” nevű zenekart hozta példának, hogy kihozták őket, minimál költségvetésből, hiszen a zenekar tagjai nem pénzért hanem a kirándulásért, az amerikai élményért vállalták a koncerteket anno. De ma már nemzeti ügy például az Edda támogatása, és erre meg van a forrása a Magyar Kormánynak – véli a kanadai Extra Hungariam elnöke.
Az is felvetődött a Kanadai Magyar TV riportjában, hogy mit ad vissza a kanadai magyar diaszpóra Magyarországnak, hiszen milliós a mélyszegények száma odahaza is. Vaski Gábor úgy véli, hogy mivel a magyar kormány az EU-tól kap támogatást, így azt neki kell eldönteni, hogy hova mennyit juttat belőle. Szerinte Magyarország a mostani kormány előtt a sereghajtó volt, most pedig az élén vagyunk az Európai Uniónak a 4,6%-os gazdasági növekedéssel, mindössze 9 év alatt. Nőttek az alapbérek, a tanárok, orvosok, köztisztviselők fizetése többször nőtt, a felzárkózás Vaski Gábor szerint kétségtelen. Ugyanakkor látja azt is, hogy van infláció és persze nincs azon a fejlettségi szinten Magyarország mint Kanada. Viszont a mostani igen erőteljes forintromlást a hazaiak úgy sem érzik, hiszen forintba kapják a fizetésüket, ott helyben el is költik. Nekik nem gond az, ami az Edda támogatása kapcsán -15%-os hátrányt jelent, hogy a 24 milliót még át kell váltani dollárba – véli Vaski úr, aki szerint az életszínvonal drasztikusan javult az utóbbi 9-10 évben. A kérdésre, hogy mit adnak vissza a kanadai magyarok, az egyre sűrűbb magyarországi látogatásokat és az ottani egyéni költekezést vetette fel, tehát véleménye szerint így rengeteg pénz megy vissza a diaszpórából Magyarországra. Illetve még azt emelte ki, hogy mivel egyre többször jár Magyarországra Kanadából, így az ottani költekezés is véleménye szerint egyfajta visszaadás.
A Kanadai Magyar TV riportjában elhangzott gazdasági kérdésekről
Vaski úr beszélt Magyarország gazdasági növekedéséről. Kétségtelen, hogy a GDP, a magyar gazdaság évről évre bővül, de nem kell pénzügyi szakembernek lenni ahhoz, hogy viszont ez a mutató mégsem alkalmas arra, hogy egy Ország fejlettségét megmutassa. Hazánk esetében pedig ez hatványozottan igaz. Vaski Gábor által említett GDP nem mutatja egy ország sikerét, állampolgárainak jólétét. Azért, mert a GDP-ben benne van az itthon termelő külföldi vállalatok által teremtett érték is, elég csak például a német autógyárak magyarországi üzemeinek termelésére gondolnunk. Márpedig a magyar gazdasági növekedés jelentős részét adja a nagy német autógyártó cégek, Győrben az Audi, Kecskeméten a Mercedes, vagy Debrecenben majd a BMW, de akár az Opel Szentgotthárdon, vagy a japán Szuzuki Esztergomban, és ez csak az autóipar.
Az életszínvonal mérésére olyan adatok sokkal valóságosabb élményt adnak a lakosságnak, mint a lakhatás árai, a nyugdíjak mértéke, vagy a vásárlói kosár inflálódásának mértékei, mert ezek a napi létezés mutatói.
Az elmúlt 9 évben a nyugdíjak nem emelkednek, hanem csak az alaptörvényben rögzítve az infláció közeli mértékben szinten vannak tartva, ráadásul a nyugdíjasok vásárlókosara az országos infláció felett romlik. Különösen igaz a mostani időszakra, amikor egyébként is erőteljesen romlik a forint.
Vaski úr a forintromlás kapcsán is mondott egy érdekeset, hogy azt a magyarok úgy sem érzékelik, hiszen forintban kapják a fizetésüket és forintban költik is el. Ez igaz, de Magyarországon ha bemegy ez ember a boltba és venni akar élelmiszert, gyümölcsöt, zöldséget az túlnyomó részt az euróövezetből és más külföldi országokból származik. Ugyanez a helyzet a műszaki cikkekkel, az autókkal és gyakorlatilag mindennel amit vásárolunk. Vagyis dehogynem érzi a forintromlását az átlag magyar ember. Mindenkit érint, tulajdonképpen értéktelenebb a forintunk, ezáltal kevesebb jut mindenből. Saját érdekében gyengíti a forintot a kormány, ami elsősorban a családoknak rossz. A magyar kormány most 2 milliárd eurós átutalást kapott az Európai Uniótól, amit ő 311 forinton tervezett meg, de 340 forint körül kaszíroz be. Ezen a kormány bezsebel 55-65 milliárd forintot, a magyar családok kárára.
A lakhatás is egy kilátástalan helyzet ma a fiataloknak. Az utóbbi három évben Magyarországon növekedtek a lakásárak a leggyorsabban Európában. Egy év alatt húsz százalékkal nőtt, tíz év alatt pedig megkétszereződött a fővárosi lakások, házak ára. Köszönhetően az állami támogatásnak, hiszen amennyi támogatást nyújt a kormány legalább annyival, vagy inkább magasabb mértékben felverte az ingatlanok árait is ez az intézkedés. Amivel valójában a gazdag befektetők, és külföldiek tömegei jártak jól, hiszen korábban megvették a budapesti lakásokat, most pedig iszonyatos mértékű drágulással eladják, vagy kiadják őket. A bérleti díjak a munkabérekhez képest rendkívül magasak, és tovább emelkednek. Budapesten az átlagbér 97%-áért bérelhetsz 2 szobás lakást, miközben a környező országok nagyvárosainak átlagában ez 78%
2019 első negyedévében 11,2 százalékkal nőttek az ingatlanárak, ezzel az Eurostat listájának első helyére kerültünk a leginkább dráguló ingatlanok tekintetében.
„Tavalyi adatok szerint a pesti kerületekben 22,5 millió forintra nőtt az átlagos panel eladási ár, míg Budán már közel 30 millió forint ez az érték, és a használt tégla lakások átlagára is 30-50 millió forint körül mozog. Ehhez foglalkozástól függően 146 és 415 ezer forint közötti átlagos nettó jövedelem társul. Ez azt eredményezi, hogy a teljes jövedelem megtakarítása mellett is több éves, sőt évtizedes spórolásra van szükség egy átlag budapesti lakás megvásárlásához.” – nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. Általánosságban elmondható, hogy a fővárosban panel esetében 103 hónapnyi (8,5 év), tégla ingatlan esetében pedig 169 havi (14,08 évnyi) nettó fizetést kell félre tenni teljes mértékben, amennyiben hitel nélkül tervezi valaki a vásárlást. A tavalyi év óta pedig lassuló mértékben, de még tovább drágultak a lakhatási költségek.
Miért fontos a kormánynak az Edda?
Mert egy önjáró propaganda reklámeszköznek tekinti a hatalom, és minden ilyen művészt, sportolót, együttest felvásárol a közös kasszából. Mégcsak nem is a párt saját kasszájából, hanem az Államkincstárból finanszírozva. Pataky-t először kivakarták az ész nélkül felvett devizahiteléből, azóta fényeznie kell az általa csak elöljárónak hívott miniszterelnököt amerre csak jár, két UFO-s élmény között.
Pataky így emlékezett vissza a hiteltől való megszabadulására: „Szerencsére túl vagyok rajta, kifizettem! Igaz, az utóbbi években tényleg mindent elvállaltam, amit csak lehetett, hogy sikerüljön ez, és ne legyen veszélyben többé az otthonunk.”
Aztán nem csak kivakarták, hanem a magyar adófizetők állják 2019 után 2020-ban is az Észak-amerikai turnéjuk „munkabérét” 24 millió forint összegben, míg magát a szervezést, a munkát, az adakozást azt állja a szervező alapítvány a jegybevételekből. A bevételek függvényében pedig talán jut ennek a kevesebb mint az egyetlen egy tizede, 2 millió forint a 150 ezer fős magyar ajkú, mélyszegény Kárpátaljára is. Pataky pedig továbbra is mindent elvállal, de most már nem csak a hiteltől való szabadulás, hanem a gazdagodás jegyében. Kér, hogy nem piaci alapon, hanem a magyar dolgozó emberek által befizetett államkincstárból fizetődik ki a „munkabére”. Így kell megdolgozni érte. A recept az, hogy legyen benne olyan szó, hogy „szeretet”, „összetartás”, „mi magyarok”:
