Kanada Világa hírportál A kanadai magyar szó
Népszerű témák: 
Kanada hatalmas kiterjedésű északnyugati területein, az Északi-sarkkör környékén nagyon kevesen laknak, s még kevesebb a közút. A legnagyobb települések arany- vagy gyémántbányák mellett alakultak ki. Ezen városkák mindegyike rendelkezik akár nagyobb repülőgépek fogadására is alkalmas kifutópályával. A bányászathoz szükséges berendezések, a robbanószerek, az üzemanyag szállítása légi úton azonban meglehetősen nehéz és költséges. Így amikor beköszönt a tél – ami itt elég hosszan tart és meglehetősen hideg –, gazdaságosabb áruszállítási módra térnek át a szállítmányozók. A megrakodott kamionok számára a tavak jegén alakítanak ki időszakos útvonalakat. Nagyjából 60 nap alatt a sofőrök az egész éves betevőjüket, sőt még többet is megkereshetik, de nem veszélytelen a „kaland”.
Az északon fekvő két nagy közigazgatási egység, Nunavut és az Északnyugati területek bővelkednek tavakban, amelyek vize már november elején elkezd befagyni. Amint a jég eléggé meghízik ahhoz, hogy elbírjon akár nehéz tehergépjárműveket is, megkezdik az útvonalak kialakítását. A felső hóréteget eltakarítják, hogy a jég közvetlenül ki legyen téve a metsző hidegnek, ezzel is segítve a vastagodását.
Az első „kapavágás” az úton
A Nuna Logisztika nevű cég kétéltű lánctalpas járművekkel egyengeti az útvonalat, ami februárra kerül használható állapotba, a 40 centis jég pedig már olyan vastag, hogy elbírja a megrakott kamionokat.
Február elejére általában készen állnak az „úttestek”, amelyek szélessége helyenként nyolcsávos autópályákéval vetekszik. Akár 40 tonna körüli tömegű kamionok közlekedhetnek rajta. Bár az útvonalak egy része a tavak között a szárazföldön is húzódik, a mintegy 560 km túlnyomó része (87%-a) jégen halad. A Contwoyto nevű, jégpáncél borította útvonal a maga 560 kilométerével a leghosszabb ilyen típusú autópálya a világon.
A teher alatt a jég deformálódik, ami hullámok formájában továbbterjed. A jég alatt levő vízben a hullámok visszaverődnek a tófenékről és a partról. Egyes kényes helyeken így veszélybe kerülhet a jégréteg stabilitása is. Ezért elővigyázatosságból sebességkorlátozásokat vezetnek be. A jég állapotától, az időjárástól és a kamion össztömegétől függően akár 25 km/h korlátozás lehet érvényes a legnehezebb járművek számára, miközben a tipikusan északról dél felé, már rakomány nélkül, üresen haladó járművek 60 km/h sebességgel is mehetnek. Vannak szakaszok – mint az alábbi kinagyított képrészleten levő is –, ahol két sávot is kialakítanak, egyet az észak felé lassan haladó nehéz járművek, egy másikat a dél felé tartó üresek számára.
Még a viszonylag gyenge felbontású, de nagy látómezejű Landsat-8 műholdfelvételeken is jól látható a hóborította tájon húzódó, tavak jegén kialakított időszakos közút. A kép 2015. február 24-én készült Kanada északnyugati vidékéről. Az út végpontja északon a Diavik gyémántbánya. Néhány évvel korábban az útvonal még tovább folytatódott északi irányban, a Lupin és Jericho bányákig, de azokat a közelmúltban bezárták. (Kép: NASA EO / Jesse Allen / USGS)
Az úton minden télen nagy a forgalom, több ezer kamion használja. Az időszakos közúti szállítás hat-nyolcszorosan olcsóbb, mint ugyanazokat rakományokat légi úton eljuttatni a településekre. Ráadásul vannak olyan nagyméretű berendezések, amelyek bele sem férnek egy repülőgép rakterébe. A kamionos szállításnak a tavasz beköszönte vet véget. Legkésőbb április közepéig a tavak jegén kijelölt útvonalak már járhatatlanná válnak. Az egy-egy téli szezonban mozgatott össztömeg az időjárás függvényében igen változó lehet. 2006-ban például az enyhe tél egész végig megakadályozta, hogy a legnehezebb rakományok célba jussanak. A következő, zord télen aztán rekordforgalmat bonyolítottak le a furcsa kanadai kamionútvonalon.
A nem veszélytelen foglalkozást űző kamionosokról dokumentumfilm készült, mely bemutatja a Contwoyto jégút minden oldalát.
A jéglovagokról szóló film első évada (10 rész):
