Saint Jean Baptiste day – Szent Iván ünnep a Hungária Társadalmi Klubban

Június 24-én, Keresztelő Szent János napján egész nap ömlött az eső. Fehérvári Lilla a Hungária Társadalmi Klubban kisgyerekeknek és szüleiknek Szent Iván napi játékot rendezett, de félő volt, hogy a rossz időjárás miatt nem lesznek résztvevők, pedig Lillának messziről érkezett segítő társai is akadtak:

Simon Diana Ottawából, Nagy Dóra Windsorból, Dobai András Hamiltonból, Moldován Mária Székelyudvarhelről.
A rossz idő ellenére nagyon sokan eljöttek. A kicsik és szüleik mindenféle mese-játékban, játék-mesében örömmel vettek részt. Legvégül, a délután fénypontjaként még tűz(át)ugrás is volt, majd tűzelfújás, de a gyerekek ekkorra már annyira föllelkesültek, hogy hazamenni sem nagyon akartak.

Eközben odakint szűnni nem akaróan zuhogott az eső. Szegény québecieket, Montreal francia lakosságát nem hagyta ünnepelni, pedig e nap Québec Nemzeti Ünnepe.

Számomra megfejthetetlen, hogy miért? – Miért pont ez a nap, hiszen Québecnek komoly, húsz év híján 500 esztendős történelmi múltja van, nagy történelmi nevekkel, évfordulókkal.

A Szent Lőrinc folyam medencéje Québec-Cityvel és Montreallal volt valaha az Újvilág kapuja.

A franciák békés szándékkal települtek be az indiánok közé. Kereskedtek szőrmékkel, bőrökkel, hatalmas területeket vásároltak az indiánoktól üveggyöngyökért, fémtárgyakért, (balta, ásó, kés) lóért, alkoholért.
A Szent Lőrinc folyam medencéjéből merészkedtek a nagy francia felfedezők nyugatra és délre. Az őslakosok segítségével bekalandozták a földrész belsejét egészen a Sziklás-hegységig. Fölfedezték a Nagy-tavakat, és a folyókon, lejutottak a Mexikói öböl partjára. Amerre megfordultak, mindenütt városokat alapítottak, természetesen legálisan, hiszen a területeket„megvásárolták” az őslakosoktól.
Számtalan ismert, nevezetes amerikai nagyvárost a Mississippi mentén (de másutt is) a franciák alapították, le egészen New Orleans /Nouvelle Orleans-ig.
Csaknem 250 esztendeig, 1755-ig tartott eme idilli állapot.
Kevesen tudják, sőt sokan tudomást sem hajlandók venni eme tényről, és arról, hogy Amerika „föltárása” a franciák által itt, és ekkor kezdődött, a Saint Laurent / Szent Lőrinc folyam medencéjében.
Ezért talán felelős Québec is. Történelmi személyiségeiről, történelmi eseményeiről csupán utcákat, tereket, metrómegállókat nevezett el, nemzeti ünnepüket nem a nagy személyeknek, törtlnelmi eseményeknek szentelték.

Hogy a magyar történelembe időbelileg is beilleszthessük ezt a kort, úgy mondanám, Colombus 1492-ben akkor kötött ki Kuba partjainál, amikor a Balkánon már rég megvetette a lábát a török, és további előrenyomulásuktól csak Hunyadi János majd Mátyás király hadai tartották vissza egy időre őket, ám Mátyás 1490-ben meghalt.

Colombus útjának oka az volt, hogy a kína felé vezető karavánutak a törökök hódításai miatt lényegében használhatatlanná váltak. A nagy tengeri hatalmak új utakat kerestek a nélkülözhetetlen távol-keleti fűszerek és luxszuscikkek beszerzésére.

Öt évvel később, 1497 tavaszán angol megbízásból John Cabot (Giovanni Cabotto) olasz kapitány érte el a kontinenst „érintőlegesen.” Newfoundland, franciául Terre Neuve partjainál pótolta édesvíz készletét, megállapította, hogy a terület lakott, majd déli irányba elhajózott. A Szent Lőrinc folyam tölcsértorkolatába valamilyen oknál fogva nem hatolt be.

Jacques Cartier csak 1534 júliusában ért a Saint Laurent folyam hatalmas tölcsértorkolatához, és ott alaposan körül is nézett. Második útja során, 1535-ben már sokkal korábban, májusban érkezett. Fölhajózott a mai Québec-City-ig, majd tovább haladva Hochelaga (korabeli iratokban: Ochelaga) indián falura bukkant, de ott a később „Montreali Rapidok”-nak elnevezett 20 km-es hajózhatatlan folyamszakasz megállította.

Ekkor mi – magyarok – már túl voltunk Nagy Nemzeti Tragédiánkon, Mohácson, sőt, a mégnagyobb tragédián: Kőszeg várának diadalán, ahol Jurisics Miklós 1532-ben úgy megállította és megverte a Bécsnek tartó törököket, hogy azok Bécsre 150 esztendeig gondolni sem mertek, viszont erre az átmeneti időre szépen befészkelték magukat Magyarország középső részébe.

Mi magyarok, nagy Nemzeti Ünnepeinken történelmi eseményeinkre, történelmi alakjainkra is emlékezünk,szentjeinknek – mert vannak – külön ünnepeket tartunk.

Médiapartnerünk a montreáli Magyar Krónika hírújság ajánlásával – Szerző: B.K.