Kanadai katona a harkivi lövészárokban

Egy Calgaryba tartó volt kanadai katonai sofőr élete úgy alakult, hogy a lövészárkokban végül egy olyan ukrán nagyvárost védett meg az oroszoktól, amelyről még sosem hallott. A férfi egyenruháján egy juharlevél világít az ukrán zászló mellett. Ez az ő hazájának, Kanadának a jelképe. A frontvonalon Harkivban harcol Matthew McGill, aki egyike annak az 55 országból érkező önkéntesnek, amely úgy döntött, hogy vállvetve harcol az ukránok mellett. Elmondta történetét…

Matthew 49 éves és a kanadai hadsereg veterán katonája. Most a harkovi lövészárkokban fekszik, feladata az orosz csapatok előrenyomolását megakadályozni. Naponta megküzd a halállal. Számára az ellenség arctalan, az ellenség bárhonnan lecsaphat, néha több tucat kilométerről halálosan kilőtt rakéták formájában is.

„Valójában még az ellenfelet sem láttam. A fülemre hallgatok, hogy tudjam, melyik irányból jön a tűz. Ha hangosabb a hang, beugrom az árokba” – mondta a Libertate.ro-nak a katona.

Hogyan csöppent a háború közepébe?

McGill felidézi, hogyan került ide, a napégette földbe ásott fészekbe az ukrán-orosz határ közelében, hogy egy számára teljesen idegen várost védjen. 2022. február 24-én, azon a napon dolgozott, amikor Oroszország megszállta Ukrajnát. Hivatását tekintve sofőr volt, és egy üzemanyaggal teli tartálykocsit vezetett, amely Calgaryba tartott. A következő napokban Zelenszkij elnök bejelentette a Nemzetközi Légió megalakítását, és a kanadai veterán úgy érezte, tenni akar valamit azokért, akiket ebben a háborúban megtámadtak.

„Először arra gondoltam, hogy posztolok a Facebookon. Aztán rájöttem, hogy többet is tehetek annál, mint hogy adományozok egy kis pénzt vagy teszek egy Facebook-bejegyzést Ukrajna támogatására” – mondta.

„Rájöttem, hogy a katonai tapasztalataim itt hasznosak lehetnek.”

Matthew-nak nagy családja van Kanadában: két fia van, 29 és 4 évesek, egy hónapja pedig nagyapa lett. Várják haza, még akkor is, ha néhányan a családból nem is értenek egyet a döntésével.

Eleinte káosz volt

Márciusban csatlakozott a légióhoz, miután jelentkezett a kanadai ukrán nagykövetségen. Két héttel később landolt Varsóban. Ott ukrán önkéntesek fogadták, akik elvitték egy katonai bázisra, ahol ő és más külföldi önkéntesek egy hónapig képezték.

„Eleinte rendetlenség volt. A fegyelem teljes hiánya! Káosz!” – mesélte, nemcsak saját magáról, hanem a légió szervezetéről is, majd hozzátette: „Ezután egyre jobbak lettünk! Most már tényleg jók vagyunk!”

Elmesélte, hogy közel járt a halálhoz, amikor egy rakéta csapódott be mellette. Igaz, egy összetört szemüveggel és ijedséggel megúszta, de ez csak a szerencsének köszönhető. Ez akkor volt, amikor az oroszok nagy távolságból rakétákkal vadásztak a külföldi kiképzőközpontokra azért, hogy elriasszák a jelentkezőket.

„Az egész életem lepergett a szemem előtt” – vallotta a katona. „Ez egy olyan pillanat, amely egy életre belénk ivódik. Rosszabb, mint amit a hírekben lát az ember.”

A robbanások mellett ott van a veszélye annak is, hogy az ellenség kezébe kerül – magyarázza. Két britet és egy marokkóit, akiket az oroszok Mariupolban fogtak el, halálra ítélt egy donyecki bíróság. Az orosz sajtó arról számol be, hogy Ukrajnában fogságba esett az ukrán fél két önkéntese, akikről azt feltételezik, hogy amerikaiak. Az orosz kormány a nemzetközi harcosokat zsoldosoknak tekinti, ami fogságba esésük csak rosszat jelenthet. A svéd katona szerint is ez lehet az egyik legrosszabb forgatókönyv, ha ilyen helyzetbe kerülne.

McGill azt mondja, augusztus végéig Ukrajnában marad. Látja, milyen szörnyűségek történnek itt a civil lakosság ellen, amiért még marad egy hónapig.

„Itt minden nagyon komoly. Rosszabb, mint amit a hírekben lát az ember. Ez egy háború a demokráciáért! Csak hálát adhatok Istennek, hogy Kanadában nincs háború, és hogy a szeretteim biztonságban vannak” – mondta a katona.