Home | Hírek | Magyarországról | Megvan a kétharmad a Fidesznek

Megvan a kétharmad a Fidesznek

Bár még nem hivatalos, gyakorlatilag újra megvan a kétharmada a Fidesznek a parlamentben. 97,5 százalékos feldolgozottságnál a Fidesz úgy áll, hogy 133 mandátumot szerez. Ez pontosan annyi, amennyit négy évvel ezelőtt is kaptak, a kormánypárt tehát meg tudta ismételni a 2014-es eredményt, és ha csak egyetlen képviselővel is, de ismét megvan a kétharmaduk, ami a minősített törvényekhez kell.

A helyzet még elvben változhat, de ehhez az kellene, hogy vagy a listán javuljanak az arányok az ellenzék javára a hátralévő szavazatokkal, vagy pedig egyéniben forduljon valahol a kocka. Erre azonban meglehetősen kevés az esély.

Egyéniben a legszorosabb választókerület, ahol a hátralévő szavazatok megszámlálása után fordíthatna az ellenzéki jelölt, a budakeszi. Itt Szél Bernadett hátránya jelenleg 752 szavazat. Bár többek között még a külföldön leadott szavatokat is meg kell számolni, a hátrány túl nagynak tűnik. Ugyanez a helyzet Miskolcon, ahol a jobbikos jelölt, Jakab Péter hátránya 775 szavazat. Elvileg versenyben lehet még Gy. Németh Erzsébet is, neki a főváros XI. kerületében kellene ledolgoznia 797 szavazatnyi különbséget.

A 7-800 szavazat differencia elég nagy, főleg ahhoz képest, hogy mindezekben a választókerületekben már csak 3-4000 szavazat az elvi maximum. Ennyi regisztrált választó van ugyanis mindegyik választókerületben abban a szavazókörben, amelynek még hátra van a szavazatszámlálása – ezeket azért hagyják egyébként nyitva, mert ezekbe számítják be a külföldön leadott szavazatokat is. Ha azzal kalkulálunk, hogy jó 3000 szavazó közül 2000-2500 adta le a voksát ténylegesen az utolsó szavazókörben, a 700-as hátrány ledolgozásához az kellene, hogy közöttük extrém magas arányban kapjon többet az ellenzéki jelölt, nagyjából kétszer olyan jól szerepeljen, mint a kormánypárti. Ha esetleg a külföldön szavazók között jobban is szerepel az ellenzéki jelölt, ott vannak még azok a helyben élő szavazók is, akik ebbe az utolsó szavazókörbe tartoznak, és róluk nincs okunk azt gondolni, hogy sokkal nagyobb arányban támogatnák az ellenzéket.

Egyéniben tehát elég kevés esélye van az ellenzéknek a fordításra, és még ha valahol ez össze is jönne egy kisebb csoda folytán, azért is szurkolniuk kellene, hogy közben más körzetekben, ahol a fideszes jelölt van kevéssel lemaradva (Burány Sándor például csak 510-zel vezet a fideszes György István helyett), ne forduljon meg az állás.

Elvileg a listás eredmények változásában is reménykedhetne még az ellenzék, de csak elvileg. 98,3 százalékos feldolgozottságnál a Fidesz 48,5 százaléknál tart. A hátralévő szavazatok az említett nyitva hagyott szavazókörökből jönnek még össze, benne a külföldi képviseleteken szavazó magyarok voksaival és a belföldi átjelentkezőkkel, például azokkal a vidéki egyetemistákkal , akik elég nagy számban szavaztak Budapesten. Bár elképzelhető, hogy köztük többen szavaznak az ellenzéki pártokra, a Fidesznek még jelentősebb tartalékai vannak: a kárpát-medencei határon túli szavazatok közül, melyeket levélben adtak le, még sok megszámlálása hátra van. Ezeket pedig majdnem mind a Fidesz kapja: a részeredmények szerint a határon túli szavazatok 93 százaléka a kormánypártot gazdagítja. Ezek alapján inkább arra van esély, hogy a Fidesz jusson még egy plusz mandátumhoz.

És a bónusz: ha valahogy mégis feljönne az ellenzék, és a Fidesz lecsúszna a kétharmados határ alá, ott van még a német nemzetiségi listán az országgyűlésbe jutó Ritter Imre, aki mellesleg a Fidesz tagja, és világos, hogy szavazatival ki fogja segíteni a pártját. A Fidesznek tehát ha nem is sokkal, de újra össze fog jönni a kétharmad, és ehhez remekül jól jött nekik az, amitől az ellenzék eleve tartott: a kettős állampolgárok választási joga, valamint a nemzetiségi listán bejuttatott plusz képviselőjük.

Első kanadai-magyar térképes üzleti és hirdető hálózat


VIDEÓS CIKKEK


Kanada Világa hírportál