Kanadai Mozaik

 Ha a Kanada nevet halljuk, talán először egy homogén állam illetve nemzet jut eszünkbe. Azonban jobban átgondolva és megtekintve az ország történelmét, kultúráját és kialakulását, láthatjuk hogy mennyire összetett, színes és heterogén nemzetről is van szó! Kanada már puszta méreténél fogva is hatalmas terület. A világ második legnagyobb országa. Az Atlanti – óceántól a Csendes -óceánig terjedő kontinensnyi ország. A mai Kanada területén az európaiak megjelenése előtt különböző őslakos népek életek.

Bjárni Herjofsson útvonala

 Északon Inuit törzsek laktak. Délebre különböző indián népek. Az első európaiak megjelenése a X. század végére tehető. Bjárni Herjólfsson Grönlandra tartott, és egy vihar következtében kis híján a kontinensre lépet. Ez azonban csak néhány évvel később Leif Eriksson tette meg és kikötött az ismeretlen földön. Azonban ez sem volt hosszú életű kolónia, hamarosan eltűnt az idők folyamán.

 Eltelt néhány évszázad és megjelentek az immár tartós és komoly szerepet játszó máig meghatározó Francia felfedezők és nyomukban a telepesek is. 1534-ben Jaques Cartier volt az aki francia tulajdonná nyilvánította a területet. A francia területek centruma a Szent Lőrinc- folyó vidéke volt. Itt épült a későbbi főváros Québec . Erről kapta később a nevét mind a tartomány. Ma is ez a frankofón Kanada központja, és egyben egyik fő alkotóeleme.

 Nem sokkal később megjelentek az angolok is, és ezzel a legjelentősebb hatást gyakorolták az ország fejlődésére.  A két terület egybekapcsolása a hétéves háború (1756-1763)eredményeként történt meg, Wolf Tábornok győzelmének hatására. Ekkor az angol területek még egységet képeztek Észak-Amerikában. Hamarosan azonban az Amerikai függetlenségi háború hatására az északi területek megmaradtak brit fennhatóság alatt. Ekkor sok amerikai menekült brit fennhatóság alá. Ekkor jött létre a mai Kanada két legjelentősebb tartománya a francia Québec és az angol Ontario. Persze az országban alapvetősen  brit dominancia érvényesült.

 A XIX. század  jelentős változást és fejlődést hozott az ország életében elkezdődött a kanadai préri benépesülése, és ez az ország máig egyik fő exportcikkének a búzának az elterjedését eredményezte. Még nagyobb hatású volt -ez volt az önálló állammá válás első lépése -az 1867-s esztendő .Ekkor a brit gyarmatok közül elsőként a terület elnyerte a domíniumi státust. A XX.század a -világháborúk mellet -1931-ben  a Westminsteri statutumal elhozta a függetlenséget és bár a nemzetközösség tagjaként, de egyre inkább kialakult az ország mai arculata és etnikai összetétele. 

 A II. világháború után, a világ minden részéről bevándorlók színes tömege árasztotta el az országot és ez már igazi mozaikszerű nemzet létrejöttét eredményezte. Maga a multikulturalizmus is innen származik, bár eredetileg csak a francia és angol etnikumok egyenjogúságát értették alatta. 1965-ben a hajdani brit birodalomtól való távolodás jeleként új nemzeti szimbóluma lett az országnak a mai zászló formájában . Időről időre felmerül ugyan a francia területek elszakadásának kérdése de, mind 1980-ban, mind pedig 1995-ben az egység mellett szavaztak a québeciek.

Szerző: Szilágyi János