Egy sikeres élettársi szponzoráció története

Anita és családja

 KV | Többnyire csak a menekültek elutasításáról szólnak a hírek, pedig számos pozitív döntés is születik Kanadában, mind a menekültek, mind pedig családegyesítés, vagy szponzoráció tekintetében. Egy ilyen pozitív végkimenetelű élettársi szponzorációról kérdeztük egyik kedves olvasónkat, aki Mississaugában (Ontario) találta meg élete párját, és hosszú várakozás után tegnap végre a kanadai hatóságok döntöttek az ügyükben. Természetesen várható volt, hogy esetükben pozitív értesítést hozzon a postás.

 Kürti Anita most nagyon boldog, hiszen két évnyi vizsgálat és várakozás után döntött Kanada arról, hogy hivatalosan is elismerjék a hatóságok azt, hogy a kanadai állampolgárságú párjával és a kérvényük beadása után megszületett közös kislányukkal igazán egy párt alkotnak.

  Anita készségesen válaszolt a kérdéseinkre, és örömmel osztotta meg friss tapasztalatait arról, hogy milyen lényegi állomásai voltak a procedúrájuknak, hiszen biztosan mások is járnak hasonló cipőben, és akár útmutatás lehet számukra is ez a sikeres történet.

 Kedves Anita, először is gratulálunk neked és családodnak. Stílszerűen azt is mondhatom most már, hogy Isten hozott Kanadában! De kezdjük az elejénél. A bevándorlási és állampolgársági hivatal oldalának információi szerint kanadai állampolgár (citizen) és állandó tartózkodással rendelkező (Permanent Resident) is szponzorálhat házastársat, sőt élettársat is.
A te párod milyen státusszal rendelkezik?

 – A párom 23 éve kanadai állampolgár és jelenleg élettársi kapcsolatban vagyunk, így adtuk be a papírokat is.

 Mikor küldtétek be az első dokumentumot a kérvényetekről?

 – Majdnem pontosan két éve, 2014. február elsején.

 Kértetek ügyvédi segítséget, vagy egyénileg intéztetek mindent?

– Voltunk ügyvédnél, kikértük a véleményét természetesen, de olyan horribilis összegekről beszélt a „segítségért” cserébe, hogy mi magunk jártunk mindennek utána. Nem gondoltuk azt, hogy ezért a horribilis összegért bármi hatékony segítséget tudna adni azon kívül, hogy lehúzza rólunk esetleg még a szemfedelet is. Mivel nem vagyunk teljesen hülyék, így egyénileg be is adtuk a kérvényt.

 Valóban minden infó elérhető a hivatalos kanadai kormányzati oldalon. Érdemes mindenkinek ott kezdenie, aztán ha elakad, akkor jöhet az ügyvédi segítség, jogi tanácsadás kérés.

 A gyermeketek a kérvény beadása után született?

 – Igen, de a kérvényünk beadása előtt, egészen pontosan 2013. decemberében tudtuk meg, hogy jön a baba.

Milyen papírokat adtatok be? Voltak-e nehezen igazolható dolgokat, amiket kértek?

 – Pontosan azokat a papírokat adtuk be, ami az élettársi szponzorációs kérelemhez kellett. Illetve amink megvolt, mert kértek abszurd dolgokat is, amiket nem mellékeltünk. Például ami nem is lehet nekem: közös tulajdonú lakás, bankszámla, ilyesmiket is kértek. A gyermekünk után volt viszont ideiglenes adószámom, hiszen be kellett vallanom a semmit, mert dolgozni nem dolgozhattam. Volt olyan is amit mellékleten csatoltuk indoklással, hogy miért nem tudjuk küldeni. Nem is értem, hogy miért tüntetnek fel olyan dolgokat amelyekkel nem rendelkezhetem.

 Miután beadtátok az első papírokat, utána kellett-e bármikor is megjelenni a hatóságok előtt? Kérdeztek a szokásaitokról, amit csak ti tudtok egymásról?

 – Sem a páromnak, sem nekem nem kellett sehol megjelenni, nem hívtak be, így nem volt ilyen interjú, nem kérdeztek.

A kapcsolatotok valódiságát milyen módon ellenőrizték, hogy együtt éltek valóban?

 Kértek lakcímet, ahová szóltak a hivatalos papírok, posta, adóhatósági levelek stb. Tudtunk ilyet adni, hiszen a gyermekemnek köszönhetően nevemre szóló adóbevallási nyilatkozatom is volt. Megadtuk az ismerősök elérhetőségét is, akik tudták bizonyítani, hogy kapcsolatunk valódi kapcsolat, de hozzáteszem, hogy senkivel nem vették fel a kapcsolatot a tudomásom szerint, hogy ezeket leellenőrizzék. A párom szüleitől viszont kért a kanadai hatóság infókat. Nem tudom mennyire volt az a segítségünkre a kérvényünk elbírálásánál, hogy a párom szülei tanult emberek és hasznos polgárai Kanadának.

Kellett-e igazolni valamilyen formában, hogy mennyi ideje éltek együtt Kanadában, és hogy egyáltalán valóban közös háztartásban éltek? Például számlákkal vagy levelekkel?

 – Kellett igazolni mióta élünk együtt, képekkel, a közös lakcímmel. Hivatalosan semmi igazolásom nem volt, de ismerősöket beírtunk, akik tanúk erre, és a korábbi leveleiket csatoltuk. Nagyjából 5 család írt levelet, többek között a bátyám is, aki a családjával 18 éve él Kanadában. Közös barátok és a párom szüleinek levelezései is igazolták a kapcsolatunk időrendiségét, valódiságát.

 A szponzoráció egyik fontos eleme, hogy mennyi az éves jövedelme a szponzoráló félnek. Mennyi minimális jövedelmet kellett Ontario-ban felmutatni, hogy megfeleljetek ennek is?

 38 272 kanadai dollárt kellett két személyre igazolni, de mi már éppen a háromtagú család felé formálódtunk, és az az összeg 47 051 dollár már akkor. A páromnak látni akarták a 2012, 2013, 2014-es jövedelmét is visszamenőleg. Ezeket meg is kapták, de bőségesen megfeleltünk ennek a jövedelmi elvárásnak. Az anyagi része nem okozott problémát számunkra.

 Amíg a kérvényetek elbírálása folyamatban volt, egyáltalán nem dolgozhattál?

 – Az elbírálás alatt nem dolgozhattam, sőt nem volt semmilyen papírom, csak egy ideiglenes státuszom. Minden ami velem kapcsolatos, például egészségügy, az hivatalosan a szponzoráló felet terheli, esetemben a páromat.

Említetted, hogy a párod szülei tanult emberek, Kanada megbecsült polgárai és ez is befolyásolhatta talán a döntéshozókat a pozitív elbírálásban. Szerinted a közös gyermeketek előnyt jelentett?

 – Szerintem segített sokat a közös gyerek és a párom szüleinek a háttere, de ez csak az én személyes véleményem, nem igazán tudom valójában ezeket mennyire értékelik, vagy milyen mértékben befolyásolják a döntéshozókat.

1 év 11 hónap és 13 napot kellett várni a döntés megszületéséhez. Mit éreztél, amikor kézhez kaptad a pozitív határozatot?

 – Azt nem lehet szavakba önteni! Igazából fel sem fogtam. Nem is számítottam most még rá, mert úgy tudtam, hogy 10 hónapra eltolták az elbírálási időt. Természetesen örültem, egyből hívtam a páromat és a szüleit! 🙂

Köszönjük szépen, hogy megosztottad azokat a tapasztalataidat, melyek publikusak lehettek. Még egyszer gratulálunk és sikeres, hosszú boldog éveket kívánunk neked és a családodnak, Kanadában!

 – Köszönöm én is az interjút, jó volt a beszélgetés! Mindenkinek sok sikert kívánok, aki hasonló kérvényt ad be, mint én.

szerző: Remzső László – Kanada Világa