Az Ottawai Magyar Fórum (OMF) nemrégiben kiküldött egy értesítőt, melyben arra mutatott rá, hogy az Ottawai Magyar Ház (OMH) idei Igazgató Tanács választása nem követte a ház alapszabályát, és ezért olvasatukban az elnökséget – a pénztáros kivételével – nem tekintik legitimnek. Ezt a megállapítást az OMH alapszabályának egyik szerzője cáfolta, és lapunk segítségével az olvasók felé is világossá kívánta tenni az Igazgató Tanács megválasztásakor alkalmazott eljárást. Viszont ez a cáfoló közlemény nem oszlatta el teljesen az OMF észrevételét annak tekintetében, hogy a márciusban megtartott Igazgató Tanács posztjaira történő választás szabályszerű lett volna, hiszen a hivatkozott
Robert’s Rules of Order úgy rendelkezik, hogy amikor tisztségeket választanak, akkor azt titkos szavazással szokás megoldani – amennyiben ennek nem mond ellent a releváns (ez esetben az OMH) alapszabályzat – és azon lehet „Igennel” vagy „Nemmel” szavazni, például ha csak egy jelölt van akkor is.
Az OMH alapszabályzata semmilyen engedményt nem tartalmazott a márciusi Igazgatói Tanács választás idejében, mely azt tette volna lehetővé, hogy egy jelölt esetén felfüggesszék, vagy töröljék a titkos szavazást.
Az Ottawai Magyar Fórum észrevétele a fentiek alapján jogosnak hat, hiszen ha egyetlen egy jelölt van csak egy pozícióra, akkor a Robert-féle szabály (Robert’s Rules of Order) kimondja, hogy titkos szavazással az „Igen” mellett lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy az egyetlen egy jelöltet, akár „Nem” szavazatokkal el is utasíthassa a szavazó tagság, ha nem érez felé bizalmat.
Ezzel szemben az OMH Igazgatók megválasztásakor erre eleve nem nyílt lehetőség, és aszerint történt a voksolás, hogy: „ha csak egy személy jelentkezik, akkor a szavazásnak nincs értelme (szükségtelen).”- fogalmazta meg a választáson alkalmazott eljárás ezen pontját Ferency Mónika, aki az Igazgatók megválasztásakor a közgyűlést levezető elnök volt.
Rögtönzött alapszabály módosítás
Egyik olvasónk, aki jelen volt az OMH október 18.-i gyűlésén arról tájékoztatta portálunkat, hogy amikor erre az ellentmondásra hívta fel az egyik tag a figyelmet – amely az Ottawai Magyar Fórum észrevételét támasztja alá, akkor az elnökség azonnal elrendelt egy alapszabály módosítást, hogy az OMH szabályzata ezentúl már tényleg jelezze: egyetlen egy jelölt esetében felfüggeszthetik a titkos szavazást. A rögtönzött módosítás azt mutatja, hogy korábban hiányzott ez a kitétel az alapszabályból, azaz a közleményben hivatkozott Robert’s Rules of Order rendelkezéseit és az alapszabályt követve, valóban szabálytalanul választották meg az Igazgató Tanács tagjait a posztokra – kivéve a pénztárosi posztot.
Ennek megfelelően érdeklődtünk András Évánál, mint az OMH alapszabályának egyik szerzőjénél, hogy megtudná-e erősíteni: valóban történt-e ilyen szabálymódosítás az október 18.-i gyűlésen, és ha igen, akkor mi volt ennek a hirtelen és rögtönzött módosításnak az oka. Egyelőre még a válaszra várunk, és amint ez a momentum is világossá válik, akkor természetesen azt is közzé tesszük.
Megismételt választás lehetősége
Egy-egy közösségi szervezet vezetése mindig áldozatos, és nagyon sok munkával, illetve hatalmas felelősséggel is jár. A felelősségteljes irányítás alapja és a közösség elemi elvárása, hogy minden szervezetet szabályosan megválasztott elnökség irányítson, akiket a tagság az alapszabályzat pontos betartásával, azaz szabályszerűen választ meg. Ha bármilyen – akár csak kismértékű – szabálytól való eltérésre derül fény, az nem jelenti azt, hogy tisztességtelen szándék vagy csalás vezérelte a választmányt. Lehet az egyszerűen figyelmetlenség is, amit korrigálni lehet, sőt korrigálni kell. Amennyiben nincs korrigálva (például jelen esetben egy új, rendkívüli választó közgyűlés kiírásával), akkor értelemszerűen a bizalom is megrendülhet az adott közösség tagjaiban. Márpedig a kultúrközpontok egyik, ha nem a legnagyobb feladata éppen a közösség építése, nem pedig a bizalom elvesztése.
Amennyiben az Ottawai Magyar Fórum jelzése helytálló, akkor ilyen esetben egy szervezetnek teljesen természetes és kötelező eljárás rendkívüli választó közgyűlést kiírnia, hiszen a kialakult helyzetben a szabályosság igénye mellett ez arra is hasznos, hogy a tagok felé a bizalmat maradéktalanul helyre lehessen állítani. Ráadásul nagy kockázat sincs, mert egy ilyen megismételt választás kimenetele az OMH-ban nagy valószínűség szerint ugyan úgy megtartaná pozíciójukban a vezetőség jelenlegi – OMF szerint illegitim – tagjait, viszont immár teljesen szabályos és mindenki számára vitathatatlan keretek között.