Kanada Világa hírportál A kanadai magyar szó
Népszerű témák: 
A magyar állam megvásárolta a kanadai Hamilton Galériától Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című alkotását, így hamarosan ismét együtt lesz Debrecenben a Déri Múzeum Munkácsy termében a Krisztus-trilógia, amelynek két darabja, a Golgota és az Ecce Homo jelenleg is ott látható.
Munkácsy Mihály festőművész, a magyar nemzeti művészet korszakos jelentőségű mesterének (1844-1900) Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó, monumentális méretű alkotásai Krisztus és vádlói, elítélői konfliktusait, továbbá végkifejletként, a bibliai üdvtörténet beteljesedését, Krisztus kereszthalálát jelenítik meg.
A trilógia három festményből áll: Krisztus Pilátus előtt (1881), Ecce Homo (1896) és Golgota (1884). A festmények elkészülésüket tekintve nem időrendben követik egymást, hiszen az utolsóként megfestett Ecce Homo a második a szenvedéstörténet rendjében, és csak ezután következik a Golgota.
Munkácsy Mihály életművében kétségkívül ez a trilógia jelenti az egyik csúcspontot. Amikor a művész 1880 nyarán hozzáfogott a Krisztus Pilátus előtt kompozíciójához, már évek óta Párizs egyik legsikeresebb műkereskedőjével, Charles Sedelmeyerrel dolgozott együtt. Sedelmeyer törekvése, hogy Munkácsyból világhírű művész váljon, eredményesnek bizonyult. Ő volt az, aki pontosan megszervezte Munkácsy új műveinek nemzetközi bemutatását, értékesítését, valamint a kereskedelmi és reprodukciós jogok érvényesítését.
A nagy Krisztus-kép (Krisztus Pilátus előtt) így már a megszületése pillanatában a nemzetközi figyelem középpontjába került. A kép párizsi, angliai és bécsi bemutatása után 1882 elején Budapesten is látható volt, ahol csaknem 80 ezren tekintették meg. Munkácsy már 1881-ben készített vázlatokat egy újabb Krisztus-képhez. Az 1884-re elkészült Golgota érdekessége, hogy a keresztre feszített Megváltó alakját önmagáról mintázta a művész. A Golgota párizsi, budapesti vagy angliai bemutatása ugyanúgy százezreket vonzott a kép elé, mint az első Krisztus-kép kiállítása. A betegséggel küzdő művész utolsó alkotásaként a trilógia harmadik darabját készítette el, az Ecce Homót.
A trilógia első két darabját Munkácsy 1886-1887-es amerikai útja során John Wanamaker vette meg, aki hosszú ideig philadelphiai áruházában mutatta be a műveket. A család tulajdonából 1988-ban kikerültek az alkotások, majd kanadai és magyar-amerikai tulajdonba jutottak. Jelenleg a Golgota Pákh Imre amerikai-magyar műgyűjtő tulajdonába van, míg a Krisztus Pilátus előtt című festmény a kanadai Hamilton Galériáé volt.
A trilógia első két, külföldi tulajdonban lévő darabja 1995-ben letétként került haza a debreceni Déri Múzeumba, ahol a három festményt első alkalommal állították ki együtt. A három festményt együtt maga az alkotó sem látta. A múzeum felújítása idejére, a Magyar Nemzeti Galéria adott otthont a trilógiának 2010-ben és 2011-ben, elsőként mutatva be a nagy kompozíciókat vázlatok, tanulmányok és a redukált méretű verziók kíséretében. A képeket Pécsett, valamint Bécsben is kiállították.
2014. július 10-én jelentették be, hogy a Krisztus Pilátus előtt című festményt vissza kell szállítani Kanadába, a Hamilton Galériába, miután a megvásárlásról vagy a bérleti időszak meghosszabbításáról szóló, kormányzati szintű tárgyalások nem jártak sikerrel. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkársága arról adott tájékoztatást, hogy az Igazságügyi Minisztérium dolgozik a képek megvásárlását lehetővé tevő jogszabály kidolgozásán és három magyar szakértőt is felkért az értékbecslésre. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója pedig azt nyilatkozta, hogy információi szerint a magyar kormány ugyanakkor egy rendkívül nagyvonalú, a Munkácsy-trilógia páratlan jelentőségét figyelembe vevő ajánlatot tett a Hamilton Galériának és remélhetőleg ennek fényében rendeződhet a képek sorsa.
A másik kép sorsával kapcsolatban a tulajdonos, Pákh Imre tavaly megerősítette, hogy 2013-ban tárgyalt a magyar kormányzattal. Abban állapodtak meg, hogy a kormány „hajlandó a vételre”, ő pedig „hajlandó eladni a képet a magyar államnak”. A Golgota 2016-ig egyébként letétben van a debreceni múzeumban.
