Home | Hírek | Kanadából | Rabszolgaságként élik meg a külföldi munkavállalók az edmontoni McDonald’s-os munkavállalást

Rabszolgaságként élik meg a külföldi munkavállalók az edmontoni McDonald’s-os munkavállalást

A Belize-ből toborzott külföldi munkavállalók azzal vádolják a kanadai McDonald’s-ot, hogy úgy bánik velük, mint a „rabszolgákkal”, mivel gyakorlatilag arra kényszeríti őket, hogy drága szálláson lakjanak, és ezért bérleti díj címén levonják a fizetésük majdnem a felét.

„Amikor megérkeztünk a repülőtérre, azt mondták, hogy »már van is egy lakásunk a számotokra«, úgyhogy abban a pillanatban már tudtuk, hogy nincs választásunk, hogy hol akarunk lakni” – mondta Jaime Montero, aki négy társával érkezett Edmontonba, hogy egy McDonald’s-ban dolgozzon.

„Ott kellett laknunk. Megmondták nekünk, hogy ezt fogjuk csinálni” – mondta egy másik alkalmazott, aki neve elhallgatását kérte, mert még mindig a McDonald’s-nál dolgozik.

A belize-iek elmondták, hogy az álmuk, hogy jól keresnek Kanadában, és a fizetésüket hazaküldik a családjuknak, gyorsan összeomlott. Ehelyett havonta kevesebb mint 800 dollárt vihettek haza, ami az elmondásuk szerint a megélhetésre is alig volt elég.

A belize-iek egy Edmonton déli részén található McDonald’s-ban dolgoztak, ahova állításuk szerint tömegközlekedéssel több mint egy óra alatt jutottak el.

Három alkalmazott feljegyzései azt mutatják, hogy 11 dollárt kerestek óránként különböző McDonald’s éttermekben, és a vállalat kéthetente 280 dollárt vont le tőlük bérleti díj gyanánt. Az összeg, amit ugyanennyi idő alatt ténylegesen hazavihettek durván 350 dollár volt.

„Idehoztak bennünket, és ez egy hatalmas vállalat. Azt éreztük, hogy arra sincs lehetőségünk, hogy elmondjuk nekik a véleményünket, mert ők hoztak ide minket, úgyhogy vissza is küldhettek bármikor, amikor csak akarják” – mondta Montero. „Olyan volt ez, mint egyfajta modern rabszolgaság.”

Nincs más választásuk, minthogy fizetnek

A McDonald’s külföldi munkavállalókkal folytatott gyakorlatáról nemrégiben közzétett Go Public jelentés óta azt beszélik, hogy vállalat összes alkalmazottjának alá kell írnia egy megállapodást, amelynek értelmében nem beszélhetnek a médiának.

A McDonald’s novemberben kirúgta Monterót, miután a főnökei azzal vádolták, hogy az Interneten panaszkodott a cégről és megfélemlített más dolgozókat. Ez ő és a többi belize-i is tagadta.

„Nagyon tisztességtelenül csinálták ezt… egy csapás volt a számomra” – mondta Montero. A lakásból is kirakták. Még mindig van munkavállalási engedélye, de nem talál új állást.

„Egyszer aludtam kint a hidegben is. Aztán tudomást szereztem a hajléktalanszállókról, és odamentem lakni” – mondta.

A bérleti szerződések azt mutatják, hogy a McDonald’s havonta 2.359 dollárt fizetett egy lakás bérletéért a Broadwalk épületben. A számlákat vagy más többletköltségeket nem a vállalat fizette.

McDonald’s-os toborzás

A McDonald’s-nak számos vállalati tulajdonú étterme van Edmontonban, és még több alkalmazottat keres külföldi fejvadász oldalakon.

Jason Kenney foglalkoztatottsági miniszter a Go Publicnak elmondta, ha a dolgozók úgy éreznék, hogy olyan hely bérlésére kényszerítik őket, ahol nem akarnak lakni, az vizsgálatra adna okot.

Senki, beleértve a munkaadókat is, nem kényszeríthet senkit arra, hogy egy bizonyos helyen éljen. Az emberek szabadon választhatják meg, hogy hol lakjanak” – mondta Kenney, akinek hivatala úgy nyilatkozott, hogy utánanéz az ügynek.

„Nem számít, hogy kanadai állampolgárok, tartósan vagy ideiglenesen itt tartózkodók, teljes mozgásszabadságot élveznek. Ha bármilyen munkaadó valahogy arra kényszerít embereket, hogy egy bizonyos helyen maradjanak, az törvénytelen.”

Monterót és a többi belize-it az Actyl cég toborozta, ami számos országból szállít dolgozókat a McDonald’s-nak Nyugat-Kanadába.

Montero azt mondta, hogy az Actyl elnöke, Linda West olyan dolgokat ígért a dolgozóknak, amik nem valósultak meg.

Az Actyl a Go Publicnak elmondta, hogy ő egy „díjtalan” cég, amivel arra utalt, hogy nem számol fel semmit a külföldi munkavállalóknak. Azonban a számlák azt mutatják, hogy ő fizette a vízumigénylést és az orvosi költségeket. Azt mondta, hogy ő fizette a buszjegy árát a cancúni repülőtérre és más költségeket, összesen 600 dollár értékben.

 

Forrás: Prensa Latina

Első kanadai-magyar térképes üzleti és hirdető hálózat


VIDEÓS CIKKEK


Kanada Világa hírportál