A La Presse című francia nyelvű montreali napilap az AFP budapesti jelentését közölte „Magyarország Orbán Viktor alatt: több mint 850 törvény és ismétlődő konfliktusok” címmel. A magyarországi és külföldi ellenállás dacára Orbán Viktor konzervatív kormánya, amelyet a vasárnapi törvényhozói választás nyertesének várnak, bírálóinak ítélete szerint 2010 óta mélyen átalakította az országot, meggyengítette a demokratikus értékeket. És mindezt törvényesen, parlamenti kétharmadának köszönhetően. Íme a viharos négy év összefoglalója.
A média reformja
A 2010 áprilisi választási győzelem után a konzervatív kormány gyorsan hozzákezd a média reformjához, ami a hatalmas törvényhozó felfordulás nyitányát jelenti. A hatalomközeliekből összeállított médiatanács gyámsága alá helyezett szektor megszigorított új szabályoknak kell hogy alávesse magát. Az ország számos újságírója és szervezete szerint szabadsággyilkosnak tartott törvény 2011. január 1-jén lépett hatályba, s konfliktust idézett elő az Európai Unióval, amelynek elnökségét éppen akkor vette át Magyarország fél évre. Néhány hónappal később Budapest kénytelen volt engedményeket tenni, de ez kevés volt ahhoz, hogy megszűnjön a sajtószabadságot ért fenyegetés, véli az EBESZ.
Sorozatos konfliktusok az EU-val
Alig ásták el a harci bárdot Brüsszellel, máris újabb konfliktusok támadtak 2011-ben, amikor gyors ütemben fogadtak el új törvényeket: a parlamenti statisztika szerint összesen 859-et, szemben az előző ciklus 580 törvényével. Az EU azt kérte Orbán Viktortól, hogy módosítsa a törvényeket az adatvédelem, az igazságszolgáltatás és a jegybank (MNB) ügyében. Az MNB függetlensége ellen indított támadások 2011 végén oda vezettek, hogy felfüggesztették a tárgyalásokat az IMF-fel és az EU-val a Magyarországnak nyújtott pénzügyi segítségről, mindezt a pénzügyi nehézségek idején. A segítségre végül is nem volt szüksége Magyarországnak. Ma az MNB vezetésének valamennyi tagja a hatalmon lévő konzervatív párthoz, a Fideszhez áll közel.
Új alkotmány és az utca haragja
A feszültség a 2012 elején hatályba lépő új alkotmánnyal érte el a csúcspontját. Ez azokat az értékeket foglalja össze, amelyeket Orbán Viktor védelmez: kereszténység és hagyományos család (Orbán öt gyerek apja). A Magyar Köztársaság elnevezés eltűnik, helyette Magyarország van. A szöveg, amely már öt módosításon esett át, bebetonozza a Fidesz hatalmát valamennyi hatalmi és a hatalmat ellenőrző intézményben. A civil társadalom tüntetései az Egymillióan a sajtószabadságért szervezet vezetésével ekkor szélesednek ki. Január 3-án több tízezer magyar ment ki az utcára „Orbán diktatúrája” ellen. Az amerikai külügyminiszter, Hillary Clinton azt mondta, nyugtalanítja „a magyarországi demokrácia helyzete”. Az EU megkettőzi a nyomást, hogy engedményeket érjen el Budapesttől, elsősorban az igazságszolgáltatás terén. Magyarország azonban fokozatosan kikerül az eurózóna súlyos válsága által sújtott EU célkeresztjéből. Annál is inkább, mert az ország helyreállítja a közkiadásai egyensúlyát, és 2013-ban kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól. A tiltakozó tüntetések tompulnak. A baloldali ellenzék csak nehezen áll össze és nehezen hallatja a hangját.
Antiszemitizmus
Noha Orbán Viktor „zérő toleranciát” hirdetett az antiszemitizmussal szemben, az antiszemita incidensek vagy megjegyzések a parlamentben megszaporodtak az elmúlt négy évben. A Hitler-szövetséges Horthy Miklós kormányzó és több antiszemita szerző rehabilitálása oda vezetett, hogy a Nobel-békedíjas és holokauszt-túlélő Elie Wiesel 2012 júniusában visszaküldte a kormánynak az államtól kapott kitüntetését. Nemrégiben újabb viszály robbant ki egy vitatott emlékmű körül, amely a német megszállás és a magyarországi holokauszt hetvenedik évfordulójára lett volna hivatott emlékezni. A zsidó közösség azzal vádolta a kormányt, hogy tisztára akarja mosni Magyarországot a holokausztért viselt felelőssége alól.