Shannon Szabados, a kanadai női hokiválogatott kapusa Szocsiban is bajnok lehet

A kanadaiak magyar ősökkel bíró hokikapusa a vancouveri torna legjobb hálóőre volt, s most is aranyéremre tör csapatával. Shannon Szabados tervei között szerepel ősei nyelvének elsajátítása és arról sem mondott le, hogy valamelyik férfi profi ligában szerződést kapjon.

Amikor ma a Kanada–Egyesült Államok csoportrangadót játsszák Szocsiban, az olimpiai bajnoki címet védő kanadai válogatott kapuját Shannon Szabados, a földkerekség talán legjobb női hokikapusa védi. A vezetéknév nem véletlenül magyaros hangzású, Shannon dédapja hagyta el az óhazát, s telepedett le Alberta tartományban, Edmontonban.

Ő már 4. generációs kanadai „magyar”

A csoportdöntő az Egyesült Államok elleni összecsapás, a vancouveri és a Salt Lake City-i finálé ismétlése. A sportág női szakága Naganóban debütált olimpián, akkor az Egyesült Államok 3-1-re verte Kanadát a fináléban, négy évre rá Salt Lake Cityben sikerült a visszavágás: 3-2 Kanadának. Torinóban változott a szereposztás, Svédország kiütötte az amerikaiakat az elődöntőben, a fináléban azonban Kanada ellenállhatatlannak bizonyult, 4-1-re győzött. Végül legutóbb Vancouverben Kanada 2-0-ra legyőzte az amerikaiakat, sorozatban harmadik olimpiai aranyát szerezve.

Szabadost a torna legjobb kapusának választották, hat mérkőzésen összesen két gólt kapott, meccsenkénti 0,33 gólos átlaga, 98 százalékos védési hatékonysága szédületes mutató, joggal tartják a világ legjobb hokikapusának.

Megismerheti magyar gyökereit

Shannon nemcsak eddigi hibátlan kapusteljesítményével, hanem extravagáns sisakjával is felhívta magára a figyelmet Szocsiban. Meg is kellett küzdenie a NOB-bal, hogy egyáltalán engedélyezzék a tarka fejvédő használatát.

A sisak elejét hatalmas juharlevél díszíti – ez ugye Kanada szimbóluma –, valamint egy Kanada-térkép, hátul pedig egy kiterjesztett szárnyú bagoly, amely az egyetemének a jelképe. Ott nem a lányok, hanem a fiúk között védett. A tervét egyébként, hogy a férfi profik között, esetleg az NHL-ben védjen, még mindig nem adta fel.

Nehezen tudták feltörni hétfő este a masszív finn védelmet.
– Valóban, csak az 50. percben sikerült megszereznünk a vezetést, akkor is emberelőnyben. Addig a finnek remekül tartották magukat. Ezt követően azonban négy perc alatt két újabb gólt ütöttünk, s így a vége 3-0 lett. Ám nem volt ez annyira sima meccs.

Nagy volt a különbség a kapura lövések számában is. Finn kollégája, Noora Raty ketrecére 42 lövés zúdult, ebből 39-et védett, önnek viszont csak 14 alkalommal kellett mentenie.
– Ez az egyik leghálátlanabb feladat. Folyamatosan összpontosítani kell, miközben az első harmadban négy védésem akadt. Kicsit irigyeltem Noorát, mert az az igazi, amikor az embert végig tűzben tartják.

Két fordulón már túlvagyunk. Milyen a színvonal?
– A Vancouver óta eltelt négy év alatt is nagyon sokat fejlődött a szakág. A finnek nagyon keményen megdolgoztatták az amerikaiakat is, és remek meccset játszottak a japánok is Svédország ellen. Mind a nyolc résztvevő roppant erős.

Milyen céljai vannak Kanadának?
– Minden tornának az aranyérem megszerzésének reményében vágunk neki. Meg akarjuk védeni az olimpiai bajnoki címünket, Szocsiból is arannyal a zsebünkben szeretnénk hazautazni.

Eddig egyértelműen Vancouver a pályafutása csúcsa?
– Ez nyilvánvaló, de bízom benne, hogy Szocsi is bekerül a kedvenc városaim közé. Sokat vártam az első, világversenyen kiharcolt aranyéremre, hiszen a három eddigi vb-döntőt, amelyen csapattag voltam, rendre elveszítettük. 2010-ben viszont személy szerint is jól kijött a lépés. Az Egyesült Államok elleni finálét sikerült kapott gól nélkül lehoznom, s ennek is köszönhetően megválasztottak a legjobb kapusnak.

Ha dupláznak Szocsiban, azt – ön miatt – egy picit mi, magyarok is a saját sikerünkként könyvelnénk el.
– Boldog lennék, ha együtt ünnepelhetnénk, hiszen mindig is büszke voltam a magyar gyökereimre. A dédnagyszüleim voltak azok, akik új hazát keresve felkerekedtek Magyarországról, és Kanadában telepedtek le.

Járt már az óhazában?
– Még nem, de mindenképpen szeretném felkeresni. Készülök rá, jó lenne sokkal többet tudni arról, hogy honnan származik a családom. Addig néhány szót is próbálok megtanulni, mert sajnos nem beszélem a nyelvet.

Hogyan lett egy törékeny hölgyből hokikapus?
– Nem voltak előzményei a családban a választásomnak. Nekem viszont megtetszett a játék, és ötévesen ki is próbáltam. Az első években felváltva voltam kapus és csatár, csakúgy, mint a társaim. Ám a többiek utáltak a gólvonal elé állni, én viszont ott ragadtam a háló előtt.

Pályafutása nagy részében fiúcsapatokban védett. Ön volt az első női játékos a Western Hockey League-ben és az Alberta Junior Hockey League-ben, s az első hokis hölgy, aki egyéni díjat nyert férfiligában. Milyen visszatérni a nők közé?
– Kicsit furcsa, hiszen más a játék karaktere, de büszke vagyok rá, hogy bekerültem a női válogatottba, és örülök, hogy megint együtt játszhatok sok barátommal.

Korábban azt mondta, szeretne úgy visszavonulni, hogy legalább egyszer profi szerződést kapott egy férficsapattól. Lát még esélyt erre?
– Még nem tettem le róla, bár ebben az évadban eddig nem volt sok örömöm. Az is lehet, hogy kipróbálom magam Európában. Meglátjuk.

Névjegy – Shannon Szabados

• Született: 1986. augusztus 6., Edmonton
• Magassága: 175 cm
• Súlya: 65 kg
• Végzettsége: testnevelő
• Első válogatottsága: 2006. december 13., az Egyesült Államok ellen.
• Legnagyobb sikerei: olimpiai bajnok (2010), 3x vb-2. (2009, 2011, 2013).

forrás: metropol.hu, mno.hu