Kanada Világa hírportál A kanadai magyar szó
Népszerű témák: Mohácsi Viktória szerint államtitkot sértene, ha beszélne arról, hogy miért kért menekültstátust Kanadában.
A volt európai parlamenti képviselő a Magyar Nemzet érdeklődésére azonban utalt arra, hogy döntésében szerepet játszhatott az, ahogyan a magyar hatóságok a romagyilkossághoz viszonyultak. Kifejtette, a bűncselekmény-sorozat nyomozati anyagából csak néhány oldalt hoztak nyilvánosságra, a lényegi információk pedig továbbra is államtitoknak minősülnek.
Mohácsi a kanadai köztelevíziónak 2012 végén egy riportban nyilatkozott arról, hogy az előző szocialista kormány úgy döntött, azért titkol el a romagyilkosságokkal összefüggő információkat, hogy ne derüljön fény a bűncselekményekhez fűződő politikai szálakra.
Bár az ügyben első fokon már ítéletet hirdettek, a romagyilkosságok körül még rengeteg tisztázatlan részlet van. Nem lehet tudni, hogy miért állították le a későbbi elkövetők titkosszolgálati megfigyelését akkor, amikor fegyverbeszerzésbe kezdtek. Kérdés, hogy miért váltották le azt a nemzetbiztonsági tisztet, aki hiába kezdeményezte feletteseinél a további adatgyűjtést. A halálbrigád legalább egy segítőjének kiléte is rejtély egyelőre, azé, aki valószínűsíthetően részt vett a besenyszögi fegyverrablásban.
Pintér Sándor belügyminiszter a Népszabadságnak adott interjújában ezzel kapcsolatban megerősítette azt a korábban már ismert hírt, hogy nyomozás folyik a fegyverrablás feltételezett negyedik résztvevője után. Azt is tisztázni szeretnék, hogy milyen hibákat követhettek el a titkosszolgálatok, illetve a nyomozó hatóságok a felderítés közben, és hogy megelőzhetők lettek volna-e a gyilkosságok. A vizsgálatra külön szakértői csoportot is létrehoztak a Terrorelhárítási Központon belül. Ez a csoport választ kaphat arra, hogy mikor, mit, és kinek jelentett Csontos, a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) volt biztonsági kapcsolata, milyen feladatokkal bízták meg őt.
Csontost 2003-ban vette szerződéses állományba a honvédség, 2004-től pedig a KBH-nak is dolgozott. Feladata az volt, hogy „szkinhedeket” figyeljen meg. A hírek szerint ekkoriban kezdte el szorosabban figyelni, lehallgatni a polgári elhárítás (az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal) az első és másodrendű vádlottakat, Kiss Árpádot és testvérét, Kiss Istvánt szélsőséges nézeteik, kapcsolataik miatt. Csontos a romagyilkosságok első cselekményei óta betegállományban volt, majd beadta leszerelési kérelmét. A KBH kontingenséből azonban csak 2009 tavaszán törölték, amikor már a vád szerint közreműködött az egyik bűncselekményben. Az is kiderült, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda ekkoriban igazoltatta Csontost és társait.
Pintér Sándor kijelentette: mindazon bűncselekményekre és azok elkövetőire utaló adatoknak a pontosítását, feldolgozását elvégezték, amelyekben még nem történt vádemelés. Nyílt és titkos eljárásokban igyekeznek minden kérdésre választ találni, és ahol fegyelmi vagy büntetőjogi felelősség felvetődik, meg fogják tenni a szükséges lépéseket. Ez azért is fontos lenne, mert az első-, másod- és harmadrendű vádlottakat első fokon már tényleges életfogytiglanra, Csontost pedig 13 évi fegyházra ítélték.
[adrotate banner=”7″]
