Hiperinflációt okozhat az olcsó pénz!

A hiperinflációt, mert a pénz forgási sebessége rekordalacsony szintre esett – állítja a bánya- és filmiparból meggazdagodott kanadai milliárdos, Frank Giustra.

Giustra szerint a világgazdaság nem csak a megszokott ciklusváltáson esik át, hanem egy teljesen új játék kezdődik – mondta egy minapi konferencián Vancouverben –, melyben saját bevallása szerint ő már megtette tétjét. Szerinte a világ központi bankjai által alkalmazott monetáris politika elkerülhetetlenül inflációhoz vezet. Giustra szerint az olcsó, nulla körüli kamatozású pénz áramlása a piacokra jelenleg csak azért nem okoz hiperinflációt, mert a pénz forgási sebessége – vagyis, hogy mennyi idő alatt cserél gazdát a gazdasági szereplők között – 1959, az első mérés óta a legalacsonyabb. Midőn azonban a pénz forgási sebessége visszatér a normális mederbe, az infláció felgyorsul, mivel azt a gazdasági szereplők várakozásai hevítik. Ezen inflációs várakozásokat kellene a központi bankoknak elsődlegesen kezelniük. Ám azok ehelyett az inflációt kisebbnek láttatják a valódinál, azáltal, hogy az adatokat utólag kozmetikázzák: vagy a szezonálisan ingadozó energia- és élelmiszerárak kiszűrésével számított maginflációra koncentrálnak  vagy a fogyasztói kosárban a magasabb árszínvonalú termékeket alacsonyabbakra cserélik, például a steak-et csirkére.

A kanadai Sudbury nikkelbányász cégnél dolgozó apja közbenjárására Giustra a Merrill Lynchnél kezdte pályafutását 1978-ban befektetési brókerként, de hamar saját bizniszbe fogott, a 80-as évek elején létrehozva a bányaipar finanszírozására szakosodott cégét, az Európában bejegyzett Yorkton Securities-t, melynek 1990-tól elnöke, majd 1995-től a vezérigazgatója is lett. Amikor a piaci körülmények kedvezőtlenebbé váltak, Giustra szakmát váltott: 1997-ben megalapította a Lions Gate Entertainment-et, hogy anyagilag segítse fellendíteni a kanadai filmipart. Ma a Lions Gate a világ legnagyobb független filmstúdiója Hollywoodban, legismertebb műve Michael Moore Fahrenheit 9/11, az USÁ-ban nagy port kavart dokumentumfilmje. Filmes kalandja mellett Giustra a kétezres években eredeti szakmájához is visszatért, 2001-2007 között a bányaipari cégeket finanszírozó Endeavour Financial nevű kereskedelmi bankot irányította, s megalapította a Wheaton River Mineralst, melyet 2005-ben a világ második legnagyobb aranytermelője a Goldcorp vásárolt fel.

Emellett Giustra a Fiore Financial Corporation vezéreként a torontói értéktőzsdén jegyzett Endeavour Mining Corporationt látja el tanácsokkal.  A Vancouver Magazine 2011-ben a 17. legbefolyásosabb vancouveri személyiségnek választotta Giustrát. Az emberbarátként is ismert milliárdos – aki igazgatója például az International Crisis Group nevű globális, non-profit szervezetnek, melynek célja megelőzni, illetve megoldani a véres konfliktusokat – jó viszonyban van Bill Clintonnal. A Clinton Alapítvány igazgatóságának tagjaként, több tízmillió dollárral támogatta a szervezetet. Filantrópizmusa üzleti érdekeinek érvényesítésénél is jól jön: 2005-ben Clinton volt amerikai elnöknek szervezett egy kazahsztáni filantróp látogatást, amit követően egy évvel Giustra kazahsztáni uránbányászati licencet kapott a Nazarbajev-rezsimtől. A többségi tulajdonában lévő UrAsia Energy nevű cégét 2007-ben 3,1 milliárd dollárért felvásárolta a világ egyik legnagyobb uránbányász társasága, az Uranium One, melynek 51 százaléka az orosz állami tulajdonú Roszatom leánycégének kezében van.