Home | Hírek | Életminőség: Svájc mindent visz, Kanada kiszámíthatósága vonzó

Életminőség: Svájc mindent visz, Kanada kiszámíthatósága vonzó


A brit Economist Intelligence Unit tette fel a kérdést: 2013-ban melyik országban születő gyermeknek lehet, valószínűsíthetően, a legjobb minőségű élete? S ami tán még fontosabb: a 2030-ban nagykorúvá válók hol, mely tájékon, melyik országban élhetnek a legjobban s legboldogabban?

Svájc unalmas, de szép ország, Ausztráliában erős a civil társadalom, Új-Zélandon nagyon könnyű munkát találni, merthogy alig van munkanélküliség, Szingapúrban ugyan autoriter a kormányzat, de elsőrangú az egészségügyi ellátás, az oktatási rendszer és az infrastruktúra. Egyszóval, álomszép lehet az élet e tájakon. De tényleg.

S ez nem ábrándozás – mely, tudjuk, az élet megrontója -, hanem tényekkel alátámasztott valóság.

A „születési index” vagy „elégedettségi index” névvel illetett felmérés azt tárja fel, hogy a világ mely fertályán, melyik országban a legjobb minőségű az élet? Ehhez megvizsgálták az egy főre jutó jövedelmet, a születéskor várható élettartamot, a családi élet minőségét (amelyet a válások aránya jellemez), a politikai szabadságjogok helyzetét, a munkahelyek biztonságát (erre a munkanélküliségi ráta utal), a klíma milyenségét, az alacsony gyilkossági arányszám jelezte személyes fizikai biztonságot, a közösségi élet és a kormányzati munka minőségét, valamint a nemek egyenjogúságának helyzetét.

Elöljáróban egyetlen, kivált érdekes adat: az Egyesült Államok, amely az 1988-as felmérés adatai szerint még a number one volt, vagyis hát a legjobb, legboldogabb, leginkább irigylésre méltó ország, ma a vacak tizenhatodik helyre csúszott vissza.

A rangsorban az első: a helvét államszövetség, azaz Svájc. A csodaszép alpesi országban ugyanis kiváló az infrastruktúra, általános a jólét, mi több, a gazdagság, és a világon itt a legjobb a szociális biztonság. Ennek alátámasztására néhány adat: a dolgozók hetvenkilenc százaléka jól fizető állással rendelkezik, ez az OECD hatvanhat százalékos átlagánál is jóval nagyobb arány. A férfiak nyolcvanöt százalékának van jól fizetett munkája, a 25-64 év közötti felnőttek nyolcvanhét százaléka érettségizett, és Svájc az oktatási rendszerének minőségét illetően is a topon van. A kis újszülött svájciak várható átlagos élettartama nyolcvanhárom év, és a megkérdezettek kilencvenhét százaléka elégedett a környezete minőségével is.

Ausztrália és Új-Zéland a tekintélyt parancsoló második helyre kúszott ezen a ranglistán. Mindkét országban magas a várható élettartam, relatíve magas a foglalkoztatottság, és erőteljes a civil élet, megannyi a polgári és közösségi szerveződés. Ausztráliában különösen erős a civil részvétel a mindennapok dolgainak intézésében, s a polgárokban buzog a szolidaritás, a segítőkészség is. Sokan mennek el voksolni a választásokon – amely egyúttal a politika szereplői iránti bizalmat is jelzi – és a megkérdezettek kilencvenöt százaléka (!) igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a legutóbbi választásokon elkocogott-e az urnákhoz.

Aucklandet, Új-Zéland fővárosát, Zürich és Bécs után a világ harmadik legélhetőbb városának tartják.

Jócskán lemaradva, a tizedik helyen tanyáznak a skandináv országok: Dánia, Norvégia, Svédország, Hollandia. Mindegyikük erős szociális hálóval és jó és jól fizetett munkahelyekkel dicsekedhet. A dánoknak van idejük alvásra, evésre, szórakozásra, vagyis élik az életet (magyarán: nem dolgozzák magukat halálra), a svédek a világ egyik legjobb családpolitikájának örvendhetnek, amely például az apukáknak is lehetőséget teremt arra, hogy otthon maradjanak a gyermekükkel. Hollandiát pedig szintén a kiváló egészségügyi rendszer és az összetett szociális ellátórendszer teszi a jól élő emberek hazájává. Holland földön általános és már a születéskor jár az egészségügyi ellátás, a biztosítás kiterjed a szülés előtti gondozásra és a szülés után járó, ötnapos segítő szolgálatra is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kismamához a hét öt napján nővér látogat el, aki segít neki mindenben, lett légyen szó a szennyes ruha kimosásáról, vagy éppenséggel a csecsemő ellátásáról.

S jó az élet Kanadában is. Az észak-amerikai országban a munkával rendelkezőknek csupán négy százaléka dolgozik „nagyon hosszú órákon át”, az egészségügyi ellátás európaias, vagyis szolidaritás-elvű, az oktatási rendszer elsőrangú. Kiszámíthatóak és nyugodalmasak a mindennapok, szinte unalmas is az élet.

De azért jó lehet ilyen unalmasan élni. -Teszi hozzá Szentendrei Lajos a Heti Válasz újságírója.

 

 

Első kanadai-magyar térképes üzleti és hirdető hálózat


VIDEÓS CIKKEK


Kanada Világa hírportál