Egy kanadai modell, Shera Bechard állítólag 165-ös IQ-val rendelkezik. Ezzel Albert Einstein intelligenciaszintjével is vetekszik. A bögyös szőkeség most egy felmérés igazolója is lehet, hiszen egy friss kutatási eredmény szerint az IQ-tesztek több mint százéves történelmében most először mértek magasabb átlagértéket a nők körében.
Mióta csak tesztelik az intelligenciát, a nők legalább öt ponttal alacsonyabb átlagos IQ-val rendelkeztek, mint a férfiak, és a vezető pszichológusok az eredmények mögött genetikai okokat feltételeztek. A különbség azonban fokozatosan csökkent az elmúlt évek során, és idén először a nők IQ-értéke meghaladta a férfiakét, legalábbis James Flynn intelligenciakutató szerint.
Eddig nem tudtuk
A nők IQ-jának emelkedésére a kutatók szerint az egyik lehetséges magyarázat, hogy nagyobb kihívásnak kell megfelelniük, hiszen egyszerre kell helytállniuk otthon és a munkában is. A másik magyarázat, hogy a nők eleve potenciálisan magasabb intelligenciával rendelkeznek, de ez csak most derült ki.
Spronz Júlia, a női jogok védelmezője (Patent Egyesület, NaNe) amolyan „brit tudósok megállapították” kategóriájú hírnek tartja a nők IQ-emelkedéséről szól beszámolót. – De ha még igaz is lenne, akkor mi van? – kérdezi. Akkor több nő lesz a parlamentben, a mai 9 százalék felugrik 15-20-ra? Vagy a nők ettől átveszik a hatalmat a világ fölött? Amúgy sem hisz a férfiak és nők ilyen biológiai, genetikai megkülönböztetésében. Nem az IQ-pontszámokkal kell foglalkozni a jogvédő szerint, hanem a nők társadalmi szerepének megváltoztatásával, a nemük miatti megkülönböztetés felszámolásával, az erőszaktól való megóvásukkal. – Az ilyen kutatásokra fordított összegeket kidobott pénznek tartom, amit inkább a felsorolt témák feltárására kellene fordítani – tette hozzá Spronz Júlia.
Azt persze eddig is tudtuk, hogy az IQ nem egy abszolút mérce, önmagában nem záloga a sikernek, számtalan egyéb feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy valaki – legyen akár férfi, akár nő – komoly eredményeket érjen el az élet bármely területén.
Nem vitatják a kvótát
Szél Bernadett, a Lehet Más a Politika parlamenti képviselője sem gondolja, hogy az ilyen és hasonló felmérések befolyásolnák a nők lehetőségeit. Ő is hangsúlyozza: a nők több időt töltenek az iskolapadban, többet tanulnak. Véleménye szerint a társadalom nem mondhat le erről a felhalmozott tudásanyagról. Többek között ezért is működik a párton belül a Női mozgólépcső elnevezésű program, ami a nőknek a közéletbe való vonzását, majd a legrátermettebbek helyzetbe hozását célozza.
A képviselő szerint az LMP-ben működik a nemi kvóta alkalmazása. Például amikor Kaufer Virág lemondott mandátumáról, teljesen egyértelmű volt mindenki számára, hogy ezt a megüresedett helyet a frakcióban továbbra is nő fogja betölteni, férfi nem is vett részt megmérettetésben.
A politikusnőknek „hivatalból” illik egyengetni a nők társadalmi érvényesülésének útját, s az ilyen felméréseket – legjobb esetben – tudományos huncutságnak fölfogni. Ha férfiakat is kérdeznénk, minden bizonnyal más megközelítésekkel is találkoznánk.
Vesztett csata
Az erősebb – és mindeddig okosabbnak is hitt – nem képviselői közül a STOP a konformistának aligha nevezhető Ganxta Zolee-t kérte fel, hogy kommentálja a hírt. Az énekes tömörem és lényegre törően válaszolt:
– Elkényelmesedtünk. Akkora volt az előnyünk, hogy nyugodtan hátradőltünk, így a csajok váltott lovakkal megelőztek, agyban lenyomtak minket. De nem marad ez így: csak a csatát veszítettük el, a háborút még nem – mondta.
Gurmai Zita (az MSZP európai parlamenti képviselője, az Európai Szocialisták Pártja nőszervezetének elnöke) viszont úgy gondolja, hogy az ilyen felmérésekből semmiképpen nem szabad versenyt csinálni, s politikusként inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy mit kezdjünk a tudással. A fő kérdés az: vajon a férfiakéval egyenlő eséllyel tudják a nők is kihasználni képességeiket? Ugyanazok a lehetőségek nyílnak meg előttük? A válasz sajnos sok esetben még a XXI. századi Európában is nem.
Tudvalevő, hogy sokkal több nő végez egyetemet, illetve főiskolát, mint férfi, mégis nagyon sok területen csak elenyésző mértékben vannak jelen. A probléma annyira jelentős, hogy az Európai Bizottság is foglalkozik például a nők tudományban betöltött szerepével (bár sajnos nem a megfelelő módon) – illetve annak elégtelen voltával. Amellett, hogy a nők kevés lehetőséget kapnak bizonyos szakmákban a versenyszférán belül, jelentős probléma az is, hogy vezető szerephez még inkább ritkán jutnak, ahogy azt egy tavaly nyáron elfogadott európai parlamenti állásfoglalás is kiemeli.
A képviselő asszony szerint ugyanakkor számtalan biológiai eltérés van a férfiak és nők agya között, például a méretét és a féltekék közti kapcsolatot tekintve. Éppen ezért – mondta a képviselő asszony a STOPnak – ha a két nem képességeit akarjuk összehasonlítani, nagyon összetett, több tudományterületet átfogó kutatásra lenne szükség. IQ-teszt is többféle létezik, van, amelyikben a nők teljesítenek jobban, s van, amikor a férfiak a sikeresebbek.