Kanada szűkítené a menekültek egészségügyi ellátását

A szövetségi egészségügyi programnak a tervek szerint június 30-án életbe lépő változtatásai azt jelentik, hogy a kormány a jövőben nem biztosít az alapellátáson felüli gyógykezelést a menekültek meghatározott csoportjának a Kanadába érkezésük utáni egy évben.

“Országszerte azt halljuk az orvosoktól, hogy az emberekre betegség, sőt akár halál várhat, ha nem juthatnak hozzá a program keretében járó életmentő kezeléshez. Ez a gyerekekre is vonatkozik” – áll a június 18-i levélben, amelyet Howard Morrison rabbi, a tanács távozó elnöke és Michal Shekel rabbi, a testület ügyvezető igazgatója írt alá.

A felülvizsgált programban a “biztonságosnak” ítélt országokból érkező menedékkérők folyamodványát továbbra is elbírálja a menekültek bevándorlási hivatala (IRB), de csak akkor részesülhetnek az alapszinten felüli gyógyellátásban, ha betegségük vagy állapotuk veszélyes lehet a többi emberre. A tébécés például megkapja majd a kezelést, de a cukorbeteg inzulinellátását nem fedezi a módosított szövetségi program – írta a lap szerdán.

Jason Kenney bevándorlásügyi miniszter szerint a rabbik levele hamis feltevéseken és “jó adag dezinformáción” alapul. Mint mondta, nincs olyan ország, amely mindenki számára biztonságosnak minősíthető.

Magyarországot illetően azt állapította meg a kanadai tárcavezető, hogy az elmúlt néhány évben jelentősen nőtt az onnan menedéket kérők száma. “A Kanadában menedékért folyamodók elsőszámú forrástérsége nem Afrika, Ázsia vagy Latin-Amerika (…) nem is Észak-Korea, Irán vagy Venezuela, hanem Magyarország” – jelentette ki.

Még áprilisban a miniszter azt hangoztatta, hogy szerinte sok magyarországi roma menedékkérő valótlan okokra hivatkozik, és visszaél Kanada menekültrendszerével. Feltette a kérdést, hogy a menedékért folyamodó magyar állampolgárok miért nem használják ki az Európai Unión belüli “teljes mozgásszabadságot”. Azt mondta, hogy a magyar menedékkérők csaknem 95 százaléka Kanadához fordul, mert részesülni akar ott a bőkezű szociális juttatásokból, a munkalehetőségekből és az alapszint fölötti egészségügyi ellátásból, amelyek jobbak, mint Magyarországon.