Home | Bevándorlás | Vége a kánaánnak! Kanada nem fogad több szociális rendszerrel visszaélő személyt

Vége a kánaánnak! Kanada nem fogad több szociális rendszerrel visszaélő személyt

A diplomáciában szokatlan módon a G20-ak két héttel ezelőtti rijadi találkozóján a vendégként jelenlévő Kövér László házelnöknek számos egyéb téma megtárgyalása helyett a magyarországi romák tömeges kivándorlása miatt kellett magyarázkodnia kanadai kollégájának, írja a Hetek. A lap legfrissebb számában olvasható cikk szerint Noel A. Kinsella tömören így fogalmazta meg országa aggályait: „nem megengedhető, hogy valaki megérkezik a repülőtérre, azonnal menekültstátuszt kérve szociális segélyekért folyamodik, és ahogy megkapja a csekket, valamint a segélyre való jogosultságról szóló határozatot, utána megbízza ismerőseit a pénz rendszeres felvételével, majd hazarepül Magyarországra, Romániába vagy Szlovákiába”. Hozzátette: komolyan felmerült a magyarokkal szembeni vízumkényszer visszaállításának gondolata is. Kövér igyekezett meggyőzni a kanadai házelnököt, hogy a romákat nem üldözik el Magyarországról. Mint mondta, a kormány államtitkárságot hozott létre a kérdés rendezésére, és a ciklus végéig kétszázmilliárd forintot költenek a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatására.

Az összes menekült tizede magyar

Nem ez volt ez első értetlenkedő hang a tengerentúlról. Korábban a kanadai kormány bejelentette: megreformálják az ország menekültügyi rendszerét annak érdekében, hogy visszaszorítsák a hamis menedékkérelmeket. Meglepőnek tűnhet, de az EU-ból több menedékkérő érkezik az észak-amerikai országba, mint Afrikából vagy Ázsiából. Ez jelentős mértékben a magyarországi romáknak köszönhető, akik az összes – tehát nem csak európai – kérelem 10 százalékát nyújtják be.

A kanadai kormány egyébként már korábban is kénytelen volt korlátozásokat bevezetni a magyar romák tömeges kivándorlása miatt: 2001-ben újra bevezették a korábban megszüntetett vízumkényszert (1998-tól kezdődően ugyanis néhány év alatt mintegy 8600 magyar roma jelentkezett be az országba). 2008-ban ismét vízummentességet kaptunk – azonnal meg is indult az újabb roham: az első évben 300 „menekült” érkezett, majd a következő két évben összesen mintegy 5000, tavaly pedig 4400. „Nagyon világos, hogy a nagy­vonalú juttatásaink jelentős vonz­erőt jelentenek” – fogalmazott Jason Kenney kanadai bevándorlásügyi miniszter. Hozzátette: „egyértelmű, hogy a roma kisebbségnek Európában mindig is nehézségekkel kellett szembenéznie, de hogy ez elérné az üldözés kategóriát, az már egy más kérdés”.

Baráti fogadtatás volt eddig

A várhatóan hamarosan életbe lépő szigorítás értelmében a demokratikus jogokat tiszteletben tartó országokból érkezők kérelmeit gyorsított ütemben (1000 nap helyett 45 nap alatt) fogják elbírálni, elutasítás esetén nem lesz lehetőség fellebbezni, a benyújtókat pedig azonnal hazatoloncolják.
Bár kétségtelen, hogy Magyarországon egyre durvább romaellenes megnyilvánulások vannak – elég ha a romagyilkosságokra vagy a szélsőjobboldali masírozásokra gondolunk –, a folyamat fő mozgatóerejét mégis elsősorban a kanadai szociális juttatások jelentik. A jelenlegi rendszerben ugyanis a torontói repülőtérre érkezőknek elegendő annyit mondaniuk, hogy refugee (menekült), és egy adatlap kitöltésével máris elindul a menekültkérelem elbírálása, ami akár éveket is igénybe vehet. A kérelmezők azonnal pénzt kapnak, hogy kifizessék és bebútorozzák bérlakásukat, jogosulttá válnak egészségügyi alapellátásra, nyelvet tanulhatnak, gyerekeik részt vehetnek az ingyenes közoktatásban, valamint havonta fejenként 500–1100 kanadai dollár közötti összeget kapnak, attól függően, hogy egyedül vagy családdal érkeztek-e (egy kanadai dollár mintegy 220 forint). A segélyt akkor is utalják a bankkártyára, ha az illető közben hazautazik, és mivel a szociális juttatás rendszeres jövedelemnek számít, hitelt is fel lehet rá venni.  Ennek a juttatáshalmaznak vet véget Kanada most.

Olcsóbb befogadni, mint elutasítani

Egy befogadott menedékkérelem átlagosan 16 ezer dollárba, míg egy elutasított 50 ezer dollárba kerül a kanadai adófizetőknek. Ők fizetik emellett fizetik annak a több mint 40 ezer embernek a felkutatási költségeit is, akik eltűntek a hatóságok szeme elől (az elmúlt három évben összesen 700 roma szállt ki egyoldalúan a számukra készített menekültprogramból).
Magyarország egymaga nem képes megszüntetni „a legfőbb kiváltó okot, a vonzó anyagi juttatásokat” – igyekezett eltolni magától a felelősséget a Külügyminisztérium az elmúlt héten kiadott közleményében, amelyben sajnálatosnak nevezik, hogy néhányan „a magyar helyzet hamis bemutatásával próbálják meg kihasználni a kanadai menekültrendszer kiskapuit”. Ezért a Külügy üdvözli a kanadai menekültügyi eljárás szigorítását, amellyel reményei szerint csökkenthető lesz a kifelé irányuló kivándorlási hullám. A közlemény azt sem mulasztja el hangsúlyozni, hogy a menedékkérelmek indoklásával ellentétben Magyarországon senki sincs üldözésnek kitéve, és a kormány határozottan fellép minden „szélsőséges, gyűlöletkeltő megnyilvánulás” ellen.  A tárca szerint egyébként a menedékkérelmek számának alakulását befolyásolhatja a jövőben, hogy nemrégiben Magyarországon megváltoztatták a névváltoztatás szabályozását: öt év alatt legfeljebb egyszer lehet kérelmezni névváltoztatást, és a korábbinál magasabb összegért. Eddig ugyanis Kanadából több kivándorolt hazatért, megváltoztatta a nevét, majd ismét benyújtotta kérelmét az országba.

Hetek

Első kanadai-magyar térképes üzleti és hirdető hálózat


VIDEÓS CIKKEK


Kanada Világa hírportál